Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

II. A SZÍNHÁZ BÉRBEADÁSA

n. A SZÍNHÁZ BÉRBEADÁSA 5. A Rákosi Jenővel kötött bérleti szerz5déa (1875. IX. 25.) s

z.n./l875. I. A bérlet kezdete és tartama A budapesti magyar népszínházi bizottság bérbe adja, Rákosi Jenő budapesti lakos pedig bérbe veszi a Budapesten a Józsefvárosi VTII-ik kerületben a Kerepesi ut, - Bodzafa és Népszinház utoa és az újonnan nyitandó Körút közt fekvő, a népszínházi bizottság által épitetett uj magyar Népszínházát, 1875» évi október 15-től számítandó három egymás utáni évre a következő pontokban kikötött bérösszegért és feltételek mellett. ... II. Bérösszeg Az évi bérösszeg, melyet bérlő félévenkint utólagosan és pedig minden október 15-dik ós április 15-dik napján pontosan tartozand a Népszinház bizottságának lefizetni 10.000 frt azaz tízezer forintot osztr. ért. tesz, és abból semmiféle cim vagy ürügy alatt elengedésnek vagy leszállításnak helye nem lehet. ... IV. Bérlő használati jogának határai. Bérlő színházat semmi más, mint csupán és egyedül színházi előadások és célokra használhatja éspedig oly módon, hogy: a.) Abban csakis és kizárólag magyar nyelven tartathatnak rendes szini előadások, éspedig a tragédiának, az úgynevezett klasszikái daraboknak és magasabb nemű drámák és vigjátékok-