Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

JEGYZETEK

IX. 36. Az itt közölt levélen kivül a Színház és Élet 1906. I. 7-1 számából is értesülünk a bizottmány! cenzúráról, melyet e cikk szerint Ruszt József bizottmány! tag müvei: Molnár Gyula-Sztojanovics Jenő darabját a bizottmány eltiltotta a Népszínháztól, noha a szerzők Vidor Pál igazgatóval már szerződést kötöttek, "ez a vidéki szinibizottságoknál is ósdibb intézmény, amely ólomsulyként nehezedik a reábízott szegény szinhaz szabad lélekzetére és amikor szerencsésen sikerült is kivégeznie egy-egy direktort, kötelessége teljesítésének teljes tudatában mossa a kezét és még furfangosabban spekulálja ki ujabb pályázat feltételeit, bogy azokkal majd az uj direktort tegye tönkre". A cikkben emiitett "A papa lánya" cimü énekes vígjátékot végül 1906. X. k-én bemutatták, s Zhszer adták elő. A Szinpadi Szerzők Egyesületének levelét a bizottmány 1906 XII. 10-1 ülése (65. pont) tárgyalja, s lényegében visszautasítja az Egyesület tiltakozását, hivatkozva arra, hogy a bizottmánynak a politikai és erkölcsrendészeti ellenőrzésen tul a Szabályrendelet 6. §-a szerint több joga is van, amivel a későbbiekben is élni kivan. A Színház és Élet ezt a visszautasítást is megemlíti I906. XII. 15-i számában, s kifejti, hogy az Egyesület eszköze ezek után csak az lehet, ha nem ad magyar darabot a színháznak. "Ha mi ennek az intézménynek (ti. a bizottmánynak) az eltörlését kívánjuk, bármely kényszereszköz segítségével is, ugy ez csak azt jelenti, hogy tiszta szivből kívánjuk és óhajtjuk ennek a sokat zaklatott intézetnek a felvirágozását." X. 37. Rákosi Jenő I878. I. lő-i levelében erélyes intézkedéseket