Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

JEGYZETEK

ráló bizottság megalakítására, melynek tagjai ezúttal Kazár Emil, Szana Tamás (Bérezik Árpád helyett), Ewa Lajos és Vidor Pál (1882. III. 15-1 jk. 5. pont). A beérkezett 129 népszinmü teljes listája megtalálható az 5/1882. sz. iratban. Az itt közölt biráló bizottsági jelentés győztese, a "Milimári" (szerzője Almási Tihamér, zene: Erkel Elek) 1882. IV. 1-én adatott először, s utána még 18-szor. A "Szeget szeggel" oimü darabot (szerzője Follinusz Aurél, zene: Konti József) 1883. I. 4-én mutatták be, de osak 4 előadást ért meg. Igen érdekesek a bizottsági tagok kéziratos feljegyzései az egyes darabokról, melyek szintén fennmaradtak az 5/1882.ben. A vélemények néhol tökéletesen különböznek egymástól. A "Keresztúton" cimü darab pl. Szana Tamás véleménye szerint nagyon jó, mig Ewa Lajos "büdös és rothadt", "cinikus" darabnak tartja, tele "ocsmány és Ízléstelen alakokkal és jelenetekkel" . Ewa véleménye a pályanyertes mü tekintetében is eltér a bizottság többi tagjáétól. "Belső értéke nincs", állapitja meg, de ügyesen színpadra irt jeleneteit nem tagadja. Ewa a "Szeget szeggel"-t tartja kiemelkedőnek: "jó tulajdonságaival messze túlszárnyalja használhatóság tekintetében versenytársait. Biztos szinpadi sikert Ígérnek egyes helyei, de csetlő-botló meséje és szerkezete miatt okvetlenül javítani kell rajta. Kitűnő alakok, humor, ügyesen előkészített hatásos jelenetek, jó és fordulékony nyelv, tarkítva bosszantó hibákkal és ügyetlenségekkel, zavaros képet és hatást adnak. Szavazás alá lehet bocsátani, hogy megjutalmaztássák vagy nem " . A következő pályázat meghirdetéséről 1884. I. 19-én döntenek (15. sz. a.), s II. 8-án Királyi Pál már be is mutatja a hirdetés tervezetét a bizottmánynak (l6/l884.). Ez az első olyan pályázat, mely előnyt ad a városi vagy fővárosi témának a falusi témával szemben. Valamint "megkívánja a bizott-