Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

JEGYZETEK

zat), de Vidor ragaszkodik a bérlethez és megígéri a fizetést. Az ügy hátteréről Verő György tájékoztat könyvében (312-13. o.). E szerint Vidor október elején hajlandó lett volna átadni a színházat dr. Malonyai Dezsőnek, aki azonban csak akkor vállalta volna, ha Verő György is csatlakozik hozzá. Bárczi polgármester ezért utasította Vidort és Verőt, hogy egyezzenek meg a részlatekben. "Vidor és Verő a Bárd kiadócég közbenjöttével ós kezessége mellett megegyeznek azon az alapon, hogy Verő átvállalja s kifizeti Vidor legnyomasztóbb adósságait s Vidornak, igazgatása egész tartamára, tehát 5 évre, érdemeinek megfelelő szerződóst biztosit." (Verő György és Malonyai ajánlata 1906. X. 19-1 dátummal, illetve Verőnek a polgármesterhez Írott X. 16-1 levele a bérlet átvételéről az 1907. évi iratok között, népszínházi vizsgálat 1904. elmen találhatók.) Vidor Pál tartozásairól a 94/1906. tudósít: VI. 27-én az alapnak és a nyugdíjintézetnek 23.706,44 K-val tartozott, melyhez Vidor Pál kérvényei szerint (összegyűjtve 134. szám alatt) a negyedévenként fizetendő bérösszegek halmozódtak fel. Vidor a nyár folyamán mindössze 4000 K-t fizetett be (lásd 42. jk. 1906., 47. jk. 1906., 94/1906., 142/1906.). Vidor tartozásairól lásd még 164/1906. Vidor Pál azonban a halasztás lejárta előtti estén, 1906. XI. 30-án öngyilkos lett (53. jk. 1906., 54. jk. 1906.). 1906. XII. 1-én a színházat a bizottmány házi kezelésbe vette, intéző bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Márkus József, Kléh István, dr. Heltai Fereno, Ruszt József, valamint szakértők a műszaki és pénzügyi kezelésre (56. jk. 1906). A bizottság tevékenységéről képet adó jegyzőkönyveit a népszínházi bizottmány jegyzőkönyvi kötetébe kötve, az 1906. év után találhatjuk. A bizottság beszámolóiról lásd 59. jk. I906., valamint az itt közölt jelentést (példányai: 3/1907., sz.n./l907. népszínházi vizsgálat cimen, valamint a 30. sz. dobozban, illetve a jelentés megjelent a Fővárosi Közlöny 1907. I. 29-1