Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

JEGYZETEK

1901. VT. 24-én nyújtja be emlékiratát (34/1901), mely ezen rémhirek cáfolatával foglalkozik, s a bizottmány el is fogadja a benne foglaltakat. Porzsolt emlékirata végén részben bátyjára, Porzsolt Ernőre hivatkozik, részben saját bankbetétjére, s arra a mintaszerű eljárásra, mellyel a - szerinte üzlettársai által mesterségesen - előidézett válságot gyorsan megoldotta. Krausz Lajos és Porzsolt további konfliktusára vonatkozóan lásd még br. Sámuel Lázár ügyvéd levelét, melyet a bizottmány 1902. X. 21-i ülésén tárgyalnak (4l. pont). Porzsolt kérésére, aki ekkor sem ismeri el Krausz követelésének jogosságát. Az 1902-ben lejárt bérleti szerződés 20.000 K-s bérleti biztositékát hajlandó a bizottmány beszámítani az uj bérösszegbe (vö. még sz.n./l90l). Az 1902. V. 17-én tartott ülés 26. pontja szerint Heltai Ferenc többek között azt hányja Porzsolt szemére, hogy a színház tényleges ura Deutsch Géza, mire Porzsolt arra hivatkozik, hogy nem egyedül Deutsch adta a pénzt a bérbevételhez. Ugyanez a Deutsch Géza az 1904. III. 12-1 jegyzőkönyv tanusága szerint (9. pont) 111.506 K értékben végrehajtott a színházban (vö. 18/1904., 19/1904.). Porzsolt Kálmán tartozásai a számvevőség 1904. III. 11-i kimutatása szerint mindösszesen 48.575 K-ra rúgnak az alappal szemben és a szinhaz nyugdíjintézetével szemben (10. pont/ 1904.). Ezért a bizottmány a 11. határozat szerint Porzsolt Kálmán felmentésére szavaz, s Porzsoltnak csak III. 15-ig adnak haladékot a fizetésre. A 48.575 K, valamint a III. ló-án esedékessé váló 16.000 K személyzeti fizetés letételét követelik tőle (14. jk. 1904.). Porzsolt Kálmánnal szemben a bizottmány "Vidor Pállal, az 1902. évi pályázók egyikével veszi fel a tárgyalást. 1904. VI. 15-én kötnek szerződóst Vidor Pállal (sz.n./l904. nyugdíj intézeti ügyek oimen). Pályáztak még: - dr. Szalay Mihály - Mérei Adolf - Deutsch Géza.