Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Jegyzetek

a pesti theatrum, magyar földön és pénzen építtetvén -- Pesten a városi színház a város eladott telkeinek árából épült. Alapkövét 1808. július 15-én tették le, s 1812. február 9-én nyílt meg, az akkori Színház /ma: Vörösmarty/ téren. Évtizedeken át német színtársulatok bérelték, ezért nevezetek el Német Színház nak. 1847. február 2-án leégett. 3_;_ fundus — itt: telek 5^ contractus -- szerződés pretendálni -- igényelni, követelni már 1811-dikben szóban volt a pesti jádzószín -- az országgyűlésen először 1807-ben került szóba a színház ügye, de az alsótáblán nem foglalkoztak vele. 1808-ban már igen; a Nemzeti Múzeumról szóló izenetbe a magyar játékszín szükségességét is belefoglalták. A főrendek azonban nem kívántak a dologról tárgyal ni. A következő diétán már megvolt a két tábla közti egyetértés az 1811. december 19-én kelt magyar nyelvi feliratban kérték, hogy a pesti Német Színházban a magyar színtársulat is játszhas son. Az 1812. április 14-i királyi leírat a színházzal kapcsolatos kérelemre nem válaszolt. 1807-dik esztendőben . . . báró Prónay Gábornak véleményében -1807-ben Szabolcs és Szatmár vármegye utasította követeit, hogy a magyar játékszín állandósítását eszközöljék. Az indítvány a magyar nyelv ügyében kiküldött országos bizottság elé került, amely 11. pontként be is vette javaslatába, hogy a magyar nyelv kiművelése és finomítása érdekében állítsanak fel egy színházat Az 1807. október 31-i alsótáblai ülés azonban kihagyta e pontot fixám et praeferentem consistantiam aquirat -- jelentését lásd a 3. sz. dokumentum fordításában