Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1825 - 1827

Pozsony vármegyének követ je [Bartal György] monda, hogy már 1811-dikben szóban volt a pesti jádzószín, de akkor is a Státusok csak őfelsége eleibe terjesztetni, nem pedig törvénybe kívánták. A Komárom vármegyei [követ] pedig az 1807-dik esztendó'ben öszveszedett Actákra, ahol báró Prónay Gábornak véleményében a 11-dik pontban vagyon a magyar jádzószínről emlékezet, utalván. Elölülő atyáinknak tetteit, akik a jádzószínről törvényhozó szándékkal emlékezetet nem tettek, követni javasolván, azon szavakat pedig: fixám et praeferentem consistentiam aquirat, csak Pest városának jussával megegyezőleg magyarázván, egyéberánt az izenet meghagyattatott. 1825-dik esztendőben, Szent-Mihály havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve. . . l.köt. Pozsony, 1825. 659-660. o. /A továbbiakban: Az 1825-27. évi országgyűlés jegyzőkönyve./ 6. 1826. február 15., országos ülés [^Preferenciális sérelmek és kívánságok iránti izenet javaslat - a magyar nyelv előmozdítása. - 57. cikkely a Magyar Tudós Társaság alapításáról.] A Pest vármegyei követnek [péchy Imre] committensei által meghagyatva lévén, hogy a nyelvnek pallérozására nézve a magyar jádzószínnek /theatrum/ előmozdítását, a Ludovicea Academiának Pesten leendő felállítását, melyben az ifjúság a hadi tudományokra oly végett taníttasson, hogy ha veszedelem jön, készületlen ne legyen a haza, és hogy nemzetünknek dicsősége a többi európai nemzetek között tündökölhessen. — Végre a Nemzeti Múzeumról, mely a nemzet ritkaságainak kincstára, a szükséges gondosságot és elősegélést eszközölni igyekezzen; minthogy a nagyérdemű adakozó hazafiaknak nyilatkoztatásokból azt értette, hogy egy kiküldöttséget rendeltetni kívánnak, mely az intézetnek alkotását kidolgozza, azt a kívánságát terjesztette elő, hogy azon kiküldöttség egyszersmind a mondott három intézeteknek előmozdítására