Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1832 - 1836

Pesten építés alatt lévő színház környülményei a KK. és RR. által is kívánt figyelembe vétessenek, ki nem zárja. Miután tehát a két mód közül kétségtelenül biztosabb, rövidebb és méltányosabb az, melyet a KK. és RR. választanak, továbbá is cs. kir. Főhercegségét egész alázatossággal megkérik, a mélt. Főrendeket pedig teljes bizodalommal felszólítják, hogy a kimíveltség és pallérozódás előmenetelét tárgyazó intézetek eránt a KK. és Rendekéhez hasonlónak izent lelkesedéseket most, midőn arra ő cs. kir. Főhercegségének kegyes intézkedése által, mely a tárgy érdemét méltóképp felfogván és kitüntetvén, egyszersmind oly díszes és megfelelő telek kijelelésével az eszközlést elősegíti és mintegy elkezdi, a legkedvezőbb alkalom nyílik, és az eránt a nemzetnek szándéka nemcsak jóváhagyólag, de buzgón„nyilatkozik, a nemzeti játékszín felállításához kívántató 400 000 forintot országos megajánlásával tettben is erősíteni méltóztatnának. Az 1832—36. évi országgyűlés írásai. 7/1. köt. 476. o. 27. 1836. április 23.. országos ülés Az ország költségén Pesten felállítandó nemzeti játékszín tárgyában készült második izenet Abaúj vármegye második követe [Péchy János] előrebocsájtván azt, hogy miután a Főrendek a Karoknak ebbéli kívánságát előbbi alkalommal el nem fogadták, szerette és óhajtotta volna, hogy önkényes ajánlást tettek volna az ország minden lakosi által annyira kedvelt jelen célra, kijelentette küldőinek azon óhajtását, hogy az ország alsó és felső részein, jelesen Temesváron és Kassán nemzeti színház építtessen, és arra nézve küldői 100 000 pengő forintot kívánnak felajánltatni. Horvátország második követe [Busán, Herman] valamint előbbi alkalommal úgy most is kijelentette, hogy küldői e tárgyra nézve semmi terhet magokra nem vállalnak. Bihar vármegye első követe [Beöthy Ödön]: E folyamatba lévő ország gyűlése alatt gyakran volt alkalmatossága a másik tábla