Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1832 - 1836

azt nyilatkoztatta ki, hogy megyéje e célra nevezetes summát adott Pest vármegye rendéinek, melyről Pest vármegye követei bővebben tudhatnak. A szólónak kötelessége lévén a számadást követelni, melynek ekképpen teljesítését a jegyzőkönyvben feljegyeztetni kéri. Bereg vármegye első követe LPogány József] ; Küldői a 400 000 ajánláshoz hozzájárulnak azon hozzáadással, hogy ők kötelességül kívánnák e tárgyban kiküldendő országos biztosságnak tétetni, hogy a színészeknek nevelőintézetjökrül hova előbb tervet készítsen, és ezt a jövő ország gyűlésén múlhatatlanul beadja. Mi pedig a szerkeztetést illeti, a kerületi »zerkeztetest kielégítőnek találván, a pesti módosítást el nem fogadja. Borsod vármegye második követe [Palóczy László]: A szólónak elébbi beszédére több rendbeli ellenészrevételek tevődvén, itt ezeket felelet nélkül nem hagyhatván, reájok rendrül rendre felel. — Azt monda tehát Trencsén vármegyének követe, hogy a vallás ügye és a theátralis ajánlások eránti utasítások között nagy a különbség, s a szabad ajánlatok tételében egyik vármegyének utasítása, habár többséget formál is, az ajánlani nem akaró vármegyét nem kötelezheti. 'Erre a szóló azt feleli, hogy a vallás ügye és a theátralis ajánlások eránti utasítások között a törvényhozás előtt semmi érdekes különbség nincs, mert az egyik az ország lakosainak vallásos szabadságait és jussait, a másik pedig az erszényét illeti, s mindkettő, és kivált az utolsó a törvényhozás rendelkezései alól el nem vonattathatik. Efelett nem áll a szabad ajánlatokra nézve felhozott ellenvetés is, mert azokon felül, melyeket itt már magok a szóló helyett nagyon helyesen feleltek, a szóló azon példával is felel, hogy az 1811/2-iki diétán Borsod vármegye többekkel együtt minduntalan azt vitatta ugyan, hogy mivel a segedelemadásnak helye nincs, segedelmet ajánlani egyátaljában nem akar, de miután a többség törvényalkotással is egy milliom pozsonyi mérő rozst és másfél milliom pozsonyi mérő zabot ajánlott, diéta után Borsod vármegye a reá esett 13 000 pozsonyi mérő rozst és 19 500 pozsonyi mérő zabot minden hátrálkodás nélkül megadta, s megadni kötelessége is volt, mert a megadást a törvény szent szava parancsolta. — Továbbá a Pest vármegye gondviselése alá bízott pénzekről nem