Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)
Források - 1832 - 1836
nyilatkoztatják, visszavonást és az elérni óhajtott céltól viszszavonást fog okozni. — Ami továbbá a felhozott és színház által elérendő erkölcsi kifejlődést illeti, nem akar ugyan a szóló azon kérdésnek feszegetésébe ereszkedni, vajon nagyobb részben az erkölcsi kifejlődésre vagy erkölcstelenségre a színház előadásai vezetnek, azt azonban bátran állítja, hogy a színház előadásai azon tulajdonságának, hogy az erkölcsi kifejlődésre szolgáljanak, csak ama személyeknél lehet foganatja, melyek a nevelés által arra el vannak készítve; viszont amazoknál, melyek minden nevelés nélkül szűkölködnek, és a moralitás belátását kicsiny koroktól reájok ruházott durvaság el is nyomja, hogy ezen színház előadásai az erkölcstelenségre még nagyobb ingert fognak okozni. Ezen állításnak tehát következésében, minthogy országunk népségének legnagyobb része valódi nevelés hiánya miatt színház-előadási úton az erkölcsi kifejlődésnek elnyerésére nem alkalmatos, az erkölcstelenségnek és országunk sok részén divatozó durvaságnak eltávoztatására, ahelyett pedig jó erkölcsi kifejlődésre leghasznosabb utat talál a szóló abban, hogy a jó és ezen célnak megfelelő nevelésről törvényes rendeletek mentől előbb történjenek, és erre inkább, úgy szinte a magyar nyelv kiterjedésére országos ajánlás által áldozatok tétessenek. — Továbbá az ország díszét illető okoskodás iránt a szóló azon megjegyzést tenni kéntelen, hogy csak az szolgálhat az ország és nemzet díszére, ami önügye hasznos előmenetelével öszve vagyon kötve, márpedig hogy a javallt színház csak szinlett díszére szolgálhat, valójában pedig nemcsak a magyar nyelvnek és azáltal a nemzetségnek, de egyszersmind legnagyobb része lakosainak kárára fog szolgálni, mind az előrebocsátottakból, mind abból is nyilvánosan kitetszik, hogy fennállására kívánt költségeknek megszerzésére tehetetlen lesz, és így annak pótlásával az ország polgárai fognak terheltetni. — Ugyszinte külföldi nemzeteknek példájára hivatkozás előhozott okoskodásnak támogatásául nem szolgálhat, mert mind nyelvállapotjára, mind vagyonértékére és erkölcsi kifejlődésre nézve országunk és külföldi pallérozottabb nemzetek közt — melyekre hivatkozás történik — igen nagy a különbség, a hasonlatosságnál pedig legfőképp a körülményeknek mely viszonyban állására kelletik figyelmezni. Mindezekből ki-