Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1832 - 1836

1836. február 6., kerületi ülés [.Hitelesítések] A Nemzeti Színház ügyében pótlólag elhatároztatott, hogy a kirendelendő országos biztosság ezen nemzeti intézetre a Pest vgye kezelése alatt levő ajánlási summákat is fordíttatni s a két in tézetet egyesíteni törekedjék. Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások. 5. köt. Bp., 1961. 462. o. 20. 1836. február 17. Izenete a Karoknak és Rendeknek az ország költségén Pesten építendő Nemzeti Színház tárgyában A honi nyelvnek terjedése s nagyobb kimívelése a nemzet legforróbb kívánságai közé tartozván, minden, amitől e célnak előmozdítását reményleni lehet, a Karok gondoskodásának méltó tárgyává válik. El nem kerülhette ennélfogva a KK. figyelmét ama általjános tapasztalás, hogy a nagyobb mívészeti polcra emelt játékszín nemcsak a nép társalkodási pallérozódására, erkölcsi kifejlődésére, hanem a nyelvnek nagyobb kimívelésére és terjesz tésére is hathatós befolyással bír. — Mi végett is a nemzet ama régolta nevelt kívánságát, hogy midőn Európának egy mívelt nemzete sincsen, mely honi ajkú színház nélkül szűkölködne, hazánk ban is valahára egy állandó s a nemzet díszének megfelelő színház épüljön, létesíteni óhajtván, a színháznak azon a telken, melyet e célra Ő cs. kir. Főhercegsége, az ország nádora Pesten a Duna partján kijelelni méltóztatott, oly terv szerént leendő felállítására, mely egy nemzeti vállalathoz illő dísznek, az új s finomabb Ízlésnek leginkább megfelelőnek, és az intézet mű veszeti kifejlődése és állandó fennmaradhatása céljainak elérhetésére legalkalmatosabbnak fog tapasztaltatni, 400 000, a