Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Színházpolitikai kérdések a reformkori országgyűléseken /utószó/

színház fel nem épült - vita folyt arról, hogy hol legyen az ál­landó magyar színház. Időnkint fel-felbukkant az az elképzelés, hogy egyszerre több helyen kell létrehozni. Több állandó társu­lat eltartásához azonban még nem volt adva a gazdasági-társadal­mi-kulturális bázis. Az ötlet megvalósítása csak kicsiny, jelen­téktelen színházacskák létesítését, vagyis a feudális jellegű kulturális szétaprózottság konzerválását, fokozását eredményez­hette volna. A nemzeti-polgári feladatok megkövetelték az anya­gi és szellemi /művészi/ erők összefogását, koncentrálását, azaz egy, de jelentős színház megteremtését. Sokan úgy vélték, hogy ezt valamelyik magyar nyelvű városba kell telepíteni, mert csak itt lelhet a fiatal, gyenge lábakon álló magyar színészet igazi 13 támaszt. Ezért ajánlottak 1815-ben Debrecent , ezért támogatta több megye is 1818-ban a miskolci építkezést. Miskolcon 1823-ban meg is nyílt a színház, de nem sikerült állandósítani a társu­latot, miként pár évvel később Kassán sem. A nyelvterjesztés el­sődlegességét vallók a nemzetiségi vidékek valamelyikén kívánták felépíteni a magyar színházat. Ez az óhaj még az 18n0-es évek e­lején is elhangzott a diétán. Mindezekkel szemben egyre általá­nosabbá vált az a nézet, hogy a nemzeti színháznak Pesten kell létesülnie. A XVIII. század végi és XIX. század eleji javaslatok eleve ezzel a helyszínnel számoltak, majd az 1820-1830-as évek­ben újra ennek a felfogásnak lett a legnagyobb tábora. Pestet akkor már mindenki az ország fővárosának tekintette; itt volt a leggyorsabb, a legszembetűnőbb a polgári fejlődés, beleértve a kultúrát is. A liberális politikusok, írók, tudósok tudatosan törekedtek arra, hogy Pest az ország művelődési centrumává vál­jon. Akik tehát a pesti színház mellett érveltek, állást foglal­tak amellett is, hogy a színház az ország természetes központjá­ban, a polgárosodás áramlatába kapcsolódva, más országos jellegű kulturális intézményekkel /Nemzeti Múzeum, Tudós Társaság stb./ együttműködve, a fővárosba tömörülő értelmiségre és diákifjúság­ra támaszkodva, az itt összpontosuló irodalmi élettel szoros összeköttetésben működhet. A pesti magyar színház kedvező társa­dalmi-művelődési közegben jöhetett létre, s maga is elemévé, ré­szesévé válhatott a társadalmi-kulturális fejlődésnek. A reformkorban a legtöbbet vitatott színházpolitikai kérdés

Next

/
Thumbnails
Contents