Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Jegyzetek

dispensáltatni felmentetni 99. coliisióba ~- összeütközésbe, ellentétbe felelősségnek már két minta ját [...] egyiket [...] gr. Keglevich Já nos személyében -- a felsőtábla 1844. november 6-án tárgyalta a Pesten felépítendő országház iránti rendi izenetet. Néhányan elmarasztalták az ez ügyben korábban kiküldött országos választmányt, amiért a tervkészítésre pályázatot hirdetett, és az országgyűlés külön megkérdezése nélkül 1000 arany jutalmat tűzött ki. Azt követelték, hogy a választmány, illetve annak elnöke, Keglevich János gróf fizesse meg az összeget. A többség azonban másként válekedett, s felmentette a választmányt a felelősség terhe és a fizetés kötelezettsége alól. 102. sajtótörvény — az 1848. április 11-én szentesített 1848:XVIII. törvénycikk /Sajtótörvény/ első változatáról van szó. A törvény a rendek fél évszázados küzdelmének betetőzése volt: kimondták az előzetes cenzúra eltörlését, a polgári sajtószabadság elvét, első ízben léptették életbe nálunk az esküdtszék intézményét /17.§-a elrendelte: "A sajtóvétségek fölött nyilvánosan esküdtszék itél"/. 103. a könyvvizsgálók által gyakorolt vizsgálat -- Magyarországon a XVIII. század végétől igen szigorú színházi cenzúra volt. A Helytartótanács 1799. február 26-án kibocsátott és az azt megerősítő 1816. április 26-i rendelete előírta, hogy mind az eredeti, mind a fordított, akár nyomtatásban, akár kéziratban levő darabokat /továbbá a különböző beszédeket, prológokat, búcsúzókat stb./ bemutatás előtt engedélyeztetni kell a helyi cenzorral, vagy ha ilyen nincs, a városi vagy községi hatósággal; ezenkívül minden színtársulat negyedévenként köteles beterjeszteni az általa előadott darabok jegyzékét felülvizsgálás végett /így ellenőrizték, hogy betartják-e a cenzurarendeletet/. A cenzorok a katolikus iskolaszervezethez kapcsolódva ténykedtek, vagyis