Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Jegyzetek

cabalákat — cselszövéseket, ármánykodásokat Non votisat — nem szavaz 52. e gy ilyen intézet zsengéje a pesti hangászati egyesületben már feláll -- a Pest-budai Hangászegyesület 1836. október 16-án a­lakult azzal a céllal, hogy hangversenyek rendezésével és a gya­korlási lehetőség biztosításával előmozdítsa a zenei műveltség gyarapodását. Eleve azzal a szándékkal, hogy a Nemzeti Conserva­torium alapjait lerakja, szervezett egy énekiskolát is, amely 1840. március 5-én nyílt meg. Ezt egyébként egy külön társulat alapította és tartotta fenn, az egyesület csak felügyeletet gya­korolt. Az első rendszeres tantervet követő zenepedagógiai in­tézmény költségeit a részvénydíjakból /vagyis a társulat tagdí­jaiból/, adományokból és a tehetősebb szülők gyermekei által fi­zetett tandíjakból fedezték. a magyar nyelvről az oskolákban elszokni a követ arra utalt, hogy a katolikus gimnáziumokban, főiskolákon még mindig a latin a tanítás nyelve. Cicero is elismerte -- az idézet Cicero Tusculanae disputationes /Tusculumi viták/ c. műve 4. könyvének XXXII. fejezetében, a 69. pontban olvasható; hozzávetőleges magyar fordítása: "Ó az élet pompás tökéletesítőjét, akit mint a gyalázat és könnyelműség vá­gyának előidézőjét az istenek gyülekezetében elhelyezendőnek vélsz! A komédiáról beszélek, amely, ha ezt a gyalázatosságot nem helyeselnénk, teljesen semmivé vált volna." stipendiumok -- ösztöndíjak 53. provisiót -- intézkedést interimaliter -- ideiglenesen 54. Helytartótanács fennhatóságát -- a magyarországi színházak közi­gazgatási és rendőri felügyeletét a Budán székelő Helytartótanács

Next

/
Thumbnails
Contents