Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1847 - 1848

Részek főtisztelendő, tisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagyságos, vitézlő és nemes, okos és érdemes Karaival és Rendéivel, kik az Ő császári királyi Felsége által kegyelmesen összehítt jelen közországgyűlésen személyesen vagy követképp küldőik nevében egybesereglettek, kegyesen tudatandó: A magyar egyetemről, a nemzeti színekről, ország címeréről s a színházakról szóló, s az országos Karok és Rendek által folyó évi böjtmás hava harmincadik napján kelt alázatos felírásukkal felterjesztett törvénycikkeket ő császári királyi Felsége kegyelmesen jóváhagyni méltóztatott. Egyébiránt ő császári és apostoli királyi Felsége az országos Karokhoz és Rendekhez császári királyi kegyelmével kegyesen s állandóan hajlandó marad. Ő császári és apostoli királyi Felsége által Bécsben, Szentgyörgy hó 3-án 1848. Az 1847—48. évi országgyűlés írásai. 166. o. 110. 1848. április 11. 1848:XXXI. törvénycikk. A színházakról A színházakra nézve ideiglenesen rendeltetik: 1. §. Színházak ezután az illető törvényhatóság engedelme nélkül nem nyittathatnak. 2. §. A színművek előadhatására nézve eddig a könyvvizsgálók által gyakorolt vizsgálat eltöröltetik. 3. §. A pesti magyar Nemzeti Színház igazgatóját kivéve, színpadon bárminemű nyilvános színielőadások csak az illető helybeli hatóság tudtával és engedelmével történhetnek; ezenkívül minden színházak — a pesti magyar Nemzeti Színházat sem véve ki — rendőri felügyelés tekintetében a helybeli hatóság alá rendeltetnek. 4. §. Ki az 1-ső és 3-ik §. rendelete ellen vét, elsőbb esetben a színház bezáratásán felül 1000 ft-ig terjedhető és az országos pénztárba adandó pénzbírsággal fog büntettetni. 5. §. A színház bezáratása elnökileg történhetik, a büntetés pedig rövid szóbeli perúton fog kimondatni. Az 1847-48. évi országgyűlés írásai. 226. o.; Magyar törvénytár 1836—1868. évi törvénycikkek. Bp., 1896. 253-254. o.