Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1847 - 1848

színielőadásokat, de annak semmi nagy hatása nem szokott lenni. Tehát az efféle kisebb dolgokat mellőzöm, mert nem érdemlik a törvényhozás figyelmét. Minden oly helyen pedig, hol színielőadások szüntelen lehetnek, bizonyosan vannak helybeli elöljárók, kik a színi előadásokat megitélik. Mi gróf Ráday tisztelt barátom előadását illeti, azt méltánylom, s jó volna a törvényt úgy formulázni, hogy semmiféle félremagyarázatokra alkalmat ne szolgáltatna, mert ha így marad: "bárminemű színielőadások csak az illető helybeli hatóság tudtával és engedelmével történhetnek", oly következtetést lehetne belőle kivonni, mintha mindenre nézve a helybeli hatóság ügyelendene fel; tehát csak annyit kell kimondani, mennyit a törvényhozástól tisztán megvárhatunk, hogy mindennemű új című színielőadás csak a helybeli elöljárók tudtával történhetik. Gr. Károlyi Lajos nyitrai főispán: Mi a Sáros megyei főispán előadását illeti, igen a maga helyén van, de én a szerkezetbe — a gróf Ráday Gedeon előadásával elegendő biztosítást látván — tovább nem ereszkedném. Gr. Széchen Antal: Mennyire én a gróf Ráday aggodalmát értettem, leginkább akörül forog, hogy ha a szerkezet úgy marad, amint most áll, akkor a szokott színdarabok előadhatása is egyenesen a helybeli hatóságtól függene, s így ez a színielőadások rendezésébe is befolyna. A Teleki László kijelentése némi tekintetben megnyugtatásul szolgál, de nem kimerítő; ezt ajánlanám tehát: "színpadon bárminemű nyilvános színielőadásokra az általános engedelem csak az illető hatóság által adathatik, az előadások annak rendőri felügyelése s hatósága alá rendeltetvén. Gr. Ráday Gedeon: Bocsánatot, hogy ismét szólok. Előrebocsátom, legkisebb érdekből sem szólok, mert reám nézve nagyon kívánatos, hogy minél előbb megszabaduljak a bajtól, hanem különös hogy a Nemzeti Színháznak országosan elválasztott vagy kinevezett igazgatójába kevesebb garantia helyeztetik, mint a városi hatóságba, ez igen nagy ellenmondás. Én nem kívánom magamnak, de sőt köszönettel veszem, ha más választatik, hanem bárki nevez tetik is ki, hogy az új színdarab előadhatása Pest városától függjön, ne pedig az országos színházi igazgatótól, s e részben Pest városára nézve kivétel ne tétessék, ez a legnagyobb zavart okozhatná.