Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1847 - 1848

illető helybeli hatóság tudtával és engedelmével történhetnek; ezenkívül minden színházak rendőri felügyelés tekintetében a helybeli hatóság alá rendeltetnek. 4. § . Ki az 1-ső és 2-ik [ ! ]§ . rendelete ellen vét, az elsőbb esetben a színház bezáratásán felül 1000 forintig terjedhető és az országos pénztárba adandó pénzbírsággal fog büntettetni. 5. §. A színház bezáratása elnökileg történhetik, a büntetés pedig rövid szóbeli perúton fog kimondatni. 1847-ik esztendi Sz. András hava 7-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irományai. Pozsony, 1848. 107. o. /A továbbiakban: Az 1847—48. évi országgyűlés írásai./ 104. 1848. március 25., főrendi ülés [Törvényjavaslat a színházakrólj [A zJ ítelőmester olvassa a szmhazakroli ideiglenes rendelkezést . Az 1-ső§-ra nézve észrevétel nem volt. A 2-ik §-ra nézve Gr. Keglevich Gábor főtárnokmester: Minthogy már most censorok nincsenek, tehát a 2-ik §-t feleslegesnek tartom. A 3-ik §-ra nézve Gr. Ráday Gedeon: Ezen 3-ik §-t nem tartom elég tisztának, vagy én nem jól értem, vagy nem jól értelmezem. Itt ez van: "színpadon bárminemű nyilvános színielőadások csak az illető helybeli hatóság tudtával és engedelmével történhetvén sat." Hogy a színházak rendőri felügyelése és hatósága alá rendeltetik a helybeli hatóságnak, ezt nagyon természetesnek látom, de az elejét, hogy ti. az előadások, melyek napról napra történnek, engedelem mellett adathassanak, például hogy holnap vagy holnapután mely darab adassék, ezt nem látom rendin. Nehogy tehát bal magyarázatokra adjon ezen § alkalmat, világosabb rendelkezést kívánnék tétetni oly formán: "színpadon a szpkott színi előadásokon kívül bárminemű nyilvános színielőadások csak az illető