Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1843 - 1344

központosul. /Hosszas éljenzés./ Ez meg fog izentetni a mélt. FŐRR.-nek. Pest megye követe, gróf Ráday Gedeon: Arra kérem tehát a t. KK.-at és RR.-et, miszerint méltóztassanak a megye és város részéről is egy-egy személyt segédül kinevezni. Szepes megye követe, Zsedényi Eduárd: Én azt tartom, midőn a t. KK. és RR. Pest megye érdemes követébe, gróf Ráday Gedeonba helyezték bizodalmukat, teljes hatalommal igazgatót választottak, akinek tehát hatalmában fog állani akár a megye részéről, akár a város részéről valakit maga mellé felvenni, mert ez egyedül őtőle fog függeni.

1 Az 1843—44. évi országgyűlés jegyzőkönyve. 5. köt. 479—480. o. 99. 1844. november 11., főrendi ülés [ A Nemzeti Színház ügye ] Zárka János országbírói ítelőmester jelenti, hogy a t. KK. és RR. a színházi számadásokra vonatkozólag senkinek személyét nem értették, hanem csak általánosan az elvet akarták kinyilatkoztatni, melyhez most is ragaszkodnak, hogy mennyire jövendőben valaki ellen kivilágosulna, az megbüntettessék. Egyébiránt, miután gróf Széchenyi István nem fogadta el a színházi igazgatóságra lett megválasztását, a t. RR. helyette gr. Ráday Gedeont választották meg. /"Éljen!"/ Nádor Ő cs. kir. fensége: Ugy hiszem, miszerint a RR.-nek jelenteni lehet, hogy a FŐRR. is a RR. izenetéhez tökéletesen járulnak. Majláth György országbíró: Mi ezen szóbeli izenet első részét illeti, az ellen nincs észrevételem, mert természetes, hogy csak az sújtathatik, ki ellen a maga rendes útján a hiba vagy bűntett bebizonyíttatik. Ez ellen kifogásom nincs, de előre valamely A szóbeli izenetet rögtön átvitték a felsőtáblához.