Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1843 - 1344

végrehajtására az igazgatónak kell felügyelni; hogy azonban egyéb nagyobb feladásának megfelelhessen, a rendező annyiszor, amennyiszer a szükséghez képest minden ülésre változtatván a tagokat, négy színész társait maga mellé vévén, a kihágások megítélésére ülést tartván, s arról jegyzőkönyvet vive, hetenkint az igazgatónak f

elterjesztendi, s hol az igazgató törvények alkalmazását nem jól találná, azok iránt maga mondja ki az Ítéletet, szóval minden eseteknél a felebbvitel az igazgató jogaihoz tartozand. 7. § . A repertóriumot az igazgató mindég egy egész hónapra készítendi el, s 200 pengő forintnál többe kerülő darabok adása iránt a biztosságnak teszen jelentést. A szükséges költség felszámítását a gazda minden esetben előre az .igazgatónak bemutatni köteleztetvén, hogy így az igazgató a színház pénztára állapotjához a darabok játszására nézve is biztosan rendelkezhessen. 8. §. Az igazgató ország pénztárából évenegyedenkint nyerendi a színház felsegélésére ajánlott pénzt ellennyugtató mellett, melyet azonnal a színház pénztárába beadni köteles lészen, hasonlóan pénztárnoki nyugtatvány mellett; egyébiránt az igazgató kötelességében állván a színház pénztárának rendben tartása, a biztosságnak e részbeni főfelügyelése is fennmaradván. 9. §. Az igazgató a színházat és minden tagjait azon törvényhatóság alatt fogja tartani, amely alatt volt ez ideig. 10. §. Egyébiránt minden körülményekben, hol biztosan a felelet terhét magára vállalva, az igazgató nem intézkedhetnék, az országos választmány megbízottságának elnökéhez folyamodand, ki a választottakat, a tárgy sürgetős és érdekes volta s megszaporodott tárgyakhoz képest a biztosságot egybehívandja, s teljes hatalommal intézkedend, jelentéseit az országos választmánynak annak idejében elébe terjesztvén. Az 1843—44. évi országgyűlés írásai. 1. köt. 588—58 9. o.