Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1843 - 1344

Kifizettettek ebből: A részv. társa­Pest A Színházi Orsz. pénztá­ságnak me­színház építé­ri es elle­nőri hi­vata­loknak Kisebb Öszve­a dí­szít­gyé­nek fenntar­tására sekre ri es elle­nőri hi­vata­loknak kiadások sen vények ára ri es elle­nőri hi­vata­loknak ft ft ft kr ft kr ft ft kr ft kr 1841-dik évben 5 000 40 000 19 100 ­1 073 34 ­400 16 65 573 50 1842-dik évben 5 000 ­23 000 ­4 371 30 800 42 29 33 213 59 1843-dik évben ­­3 064 52 ­­­107 33 3 172 25 és így van még kint a törvényhatóságoknál befizetendő tőke 73 587 forint 42 4/16 kr, Kéler Antalnál kamat 450 ft - itt már bírói elmarasztalás történt -, Szentmiklósy Rudolfnál kamat 74 forint, kinél csőd ütvén ki. Kitetszik ezen sommás előadásból, hogy az első évben befize­tett tőkéből Pest megye és a részvényes társaságnak 125 000 vál­tó forint a törvény értelmében fizettetvén, kamatra az első év­ben kevés mennyiség adódhatott ki, azóta pedig lassan folyván be a tőke, sőt még abból nevezetes mennyiség most is kinn léte­zik, a kamat, mint azt az ország rendelé, s ezen országos választ­mány a színház általvételekor reményié, be nem folyhatván, a pénztár ezen nem kedvező állásának kútfeje ebben fekszik, s így tehát mielőtt helyesebben kimagyaráztathatnék azon ok, miért e­lőlegeztetett a színház fenntartására az ország által ajánlott 2/3 kamat illetőség, vagyis évenkint 16 000 ezüstforinton túl a tőkéből, a színház házipénztára kiadásait és bevételeit itt elő­adjuk a 8 NB alatti kivonat szerint, mely a fennebb érintett e­redeti számadásokból készíttetett. 1-ször. Azért, mert a színház épületei kerülhetlen igazítására

Next

/
Thumbnails
Contents