Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)
Források - 1839 - 1840
de megjegyzik egyszersmind azt is, hogy valamint ezen a törvény bevezetésében foglalt általános határozatának alkalmaztatása ezen törvényhatóságoknak a magyar törvényhozó testhez való viszonyaira a törvény l.§ -ából tisztán kitetsző, úgyszintén ugyanazon törvény 3. §-ában foglalt további kifejtés kétséget nem hagy hat fenn az eránt, minő helyhezetben kellessék ezen megyéknek valóságos visszacsatolásig hagyattatni. Ebből természetesen folyó következéseknek látják Ő cs. kir. Főhercegsége és a mélt. Főrendek, hogy ezen törvényhatóságok állapot ja addig, míg a tör vény rendelkezésének e részben is tökéletesen elég téve nincs, nem változhatván, ezeket oly rovatok által, mely a körülmények jelen állásában igazságos aránnyal ki sem merittethetvén annyival súlyosabbá válnának, terhelni nem lehet, hacsak azokkal, kik nek a 21. törvénycikkely értelme a jelen ország gyűlésén hozott törvények kedvezésiben részesedést most mindjárt nem ád, sőt a jelen állapot fenntartása által írt Részekben lévő nemesség egy részének ottani rendes teherviselését meghagyja, a törvényhozásnak hatását kizárólag csak terhek kivetése által nem akarnák az országosan együtt lévő tek. Karok és Rendek éreztetni. Legkevesebbé sem tartanák 0 cs. kir. Főhercegsége és a mélt. Főrendek a sokszor említett törvényt azáltal meggyengíthetőnek, ha a visz szakapcsolt Részek ezúttal a kérdéses rovataitól megkéméltetnének, mert midőn a törvénynek azon része, mely a tettleges viszszakapcsoltatásnak legfőbb biztosítását magában foglalja, az illető követeknek meghívása által valósággal teljesíttetett, ezen megyéknek akkori részeltetése az országnak közterhében, midőn az említett törvénynek feltételei tökéletes teljesedésbe mentek, éppen oly kevéssé kizárva, valamint az akkori törvényhozásnak a körülményekhez képest gyakorlandó rendelkezési joga most is sértetlenül fenntartottnak tekintethetik. Ezen s több, az idő rövidsége miatt elmellőzött okoknál fogva Ő cs. kir. Főhercegsége és a mélt. Főrendek a tek. Karokat és Rendeket szives bizodalommal felszólítják, hogy kívánatoktul elállván az országos választmányt a további munkálódástól felszabadítani szíveskedjenek. Ha mindezek mellett is azonban a tek. Karok és Rendek előbbi nézeteik mellett maradnának, minekutána az ország gyűlésének közelítő végpontja ezen kérdés felőli meg-