Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1839 - 1840

s mennyi summával kelletik ezen színházat úgy megalapítani, hogy a nemzet díszére váljék. Mi a gróf Dessewffy Aurél őméltósága által előadott nehézséget illeti: az ugyan nem alaptalan, de úgy vélem, hogy azon országos választmány, mely meg van hatalmazva, hogy a jövő országgyűlésig kezelje azon summát alkalmasint maga magának elébe szabta volna azon elveket, melyeket őméltósága most itt kíván elébe szabatni. Egyébiránt a tiszta törvénynek barátja lévén, ezen tekintetből azt, mit őméltósága javaslott, örömest elfogadom. Főtárnokmester báró Eötvös Ignác: Én felvilágosítást kívánok e részben mélt. gróf Dessewffy Aurél úrtól. Fel nem tehetvén a KK. és RR.-ről, hogy ezen körülményekről értesítve nem lettek volna, s ha voltak, a pesti játékszínt ezen törvényjavaslatban már most s határozottan nemzeti tulajdonnak jelentették volna, kivált miután Pest vármegyének képviselői itt vannak, s általok e részben semmi óvás se tétetett. Ha valaki ezen színházhoz még tulajdont tarthat magának, fel nem foghatom, hogy az az iránt ezen törvénynek indítványozása előtt meg nem kérdeztetett volna, s ha ez minden véleményem ellen netalán mégis úgy volna, nem kívánnám annak példáját adni, hogy valami a nemzet tulajdonává válhasson, mielőtt annak előbbi igaz tulajdonosai annak rendje szerint abban megegyeztek volna. Egyébiránt van sok oly tulajdon is, melytől az ember örömest menekszik, kivált mikor a tulajdon a költség visszatérítését nem igéri, annak eredeti célja pedig más tulajdonosok intézkedésétől is reményltethetik. Ezeket s a KK. és RR. helyheztetését tekintvén, nem pártolhatom tehát a mélt. gróf indítványát, s megnyugodván abban, hogy oly alakban javalltatik itt a kérdéses törvény, melynek azon következései nem lehetnek, melyek itt a tisztelt gróf által felhozattak, s melyek, ha mégis alaposan gyaníttathatnának, vélekedésem szerint ezen egész törvény idő előtti volna, s csak akkor, ha a pesti színház tulajdonosai már megegyeztek abban, hogy a színház az országnak tulajdona legyen, lehetne vélekedésem szerint e részben ajánlásba ereszkedni, és a tőkének kezelését országos választmányra bízni, anélkül ily törvényt alkotni nem lehet, hacsak mindazon rossz következések- és rossz példákért felelősek lenni nem akarunk, melyekre a mélt. gróf utalni méltóztatott.