Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1839 - 1840

művészeti előhaladásának megfelelőleg ideiglen oly intézkedést tehessen, melyet belátása szerént legcélszerűbbnek fog találni, a legközelebbi ország gyűlésére mindazonáltal e tárgyra nézve kimerítő véleményt adni köteleztetik; úgyszinte 7. §. A színházzal együtt általveendő készületek felől a lelettárt, nemkülönben a színház bevételi és kiadásai felől vezetendő, oklevelekkel támogatott számadásokat a legközelebbi ország gyűlésére bemutatni tartozik. 8. §. A küldöttség tagjai sat. Az 1839-40. évi országgyűlés írásai. 3. köt. 230—231. o. 52. 1840. április 7.« országos ülés A magyar színház eránti izenet-, felírás- és törvény javallat Pest vármegye követe /Dubraviczky Simon/: Előterjesztette a szóló a kerületekben bővebben mindazt, hogy most Pesten megyéje pártfogása alatt fennálló magyar színház miképp jött létre, előadta, mi nagy áldozatokkal jártultak megyéje rendéi annak alakításához, s hogy nekiek adódott meg azon szerencséjek, hogy némely részben más törvényhatóságok segedelme mellett is a nemzet e részbeni forró óhajtását betöltheték; mint végtére azt is előadta a szóló, hogy küldői nézeteihez képest ő a kerületileg 450 000 forintokban megajánlott sommát elegendőnek nem tartja, hanem azt 600 000 forintokra emeltetni óhajtaná. E tárgy felett hosszabb vitákat azonban nem kíván felhívni, s meggyőződve lévén abban, hogy minden követ ajánlását utasításánál fogva tévén, eszerint a kerületileg megajánlott somma az összes utasítások többségének szüleménye legyen, annálfogva maga is az izenet és törvény javallataiban megnyugszik. Azonban küldőitől időközben érkezett pótló utasításánál fogva bátorkodik a Karok és Rendek figyelmét arra felhívni, miképp egy rendes muzsikai oskola, vagyis úgynevezett conservatorium mind az egyházi szertartásokra, mind a családi körök kellemeire, mind végtére s főképpen a magyar színházra nézve különös hasznos behatással lenne, mint