Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)
Bevezetés
vitát, a másik a szólókat és a szavazatokat jegyezte/. A jelen levő alsótáblai tagok mindegyike szólhatott, de az absentium ablegatusnak nem illett. A szavazásnál pedig csak a vármegyei követek voksa számított. A határozatok /végzések/ alapján a négy kerületi jegyző egyike - a soros jegyző - foglalta írásba a felirat-, a törvény- és az izenetjavaslatot. Ezeket az írnokok lemásolták, a kerületi ülés hitelesítette, majd a kerületi elnökök az alsótábla országos ülésén átadták a perszonálisnak. A kerületi ülés végzései ugyanis csak kezdeményezési, tanácskozási jellegűek voltak; az országos ülés módosíthatta vagy akár levehette a napirendről. Bár sem az udvar, sem a főrendek nem akarták hivatalos fórumnak elismerni, a kerületi ülés a szokásjog révén törvényhozási tényezővé vált: a kerületi elnökök és a perszonális közt némi viszony állt fenn, az indítványozási jogot itt gyakorolták /az országos ülésben tett javaslatokat is a kerületi ülés tárgyalta meg előbb/, a kérdéseket az itt nyert alakban vitték az országos ülés elé. Az alsótábla országos ülésén / regnicolaris sessio / a tábla minden tagja részt vett. De jure itt hozták a határozatokat, de a kerületi végzések nyomán. A személynök sorrend szerint napirendre tűzte a tárgyakat, s az országos ülés a kerületi végzést elfogadta - nemegyszer közfelkiáltással -, vagy módosítást tett. A határozatot izenetbe / nunc ium / foglalták, amelyhez - ha volt - mellékelték a felírás- és törvényjavaslatot. Kevésbé fontos esetekben vagy a diéta vége felé időtakarékosság miatt szóbeli izenetet is küldhettek, ezeket az ítélőmesterek továbbították. Az országos ülésről hivatalos jegyzőkönyvet /majd naplót/ vezettek, s a követek ezzel igazolták magukat küldőik előtt. Ezért aztán a kisebbségben maradt követek mindig felszólaltak. Szavaik vagy a személynök ellenvetései a többséget is szólásra bírták, így elég gyakori eset volt, hogy a kerületi vitát megismételték, a már ismert érveket újra elmondták. •A főrendi tábla ülésein csak a követi tábla által átküldött tárgyakkal, izenetekkel foglalkoztak. Mivel a napirendet az
