Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)

Jegyzetek a levelekhez

ülője, különös tekintettel méltóztassék lenni. Nem is lehet kér telkedni, hogy az a Nagy lelkű Fő Herczeg, kinek tellyes öröme vagyon, ha nemzetünknek valamiben kedvét találhatja, ne tegyen maga tekintetével ollyan rendelést, melly a Nyelv­nek terjesztésére örök emlékezetet érdemeljen. " Almási - valószínűleg Almási Ignácról (1751-1840) van szó, aki az 1790/91-es országgyűlésen követként a rendi ellenzék katoli­kus részének egyik hangadója, később reakciós. Habsburg­párti politikus. " Háromszor egy más után igen szép darabokat játszódtak... " - feltehe­tően a következő darabokról van szó; július 7-én Budán, Andrád Elek: Zrínyi Miklós és az ő bará­tai (szomj. 5 fv. ); július 8-án Pesten, Kotzebue: A szerelem gyermeke (érzj. 5 fv. ); ford. Verseghy Ferenc. július 10-én Pesten, Ismeretlen szerző: Bankócédula (vj. 4 fv. ); ford. Láng Ádám János. A következő előadásuk 15-én volt. 71. K: idegen kéz írása, Wesselényi kézjegyével. L: OSZK Kt. Fol. Hung. 112 9/92-93. Megj.: ItK, 1891. 224-225. sutinirozását - fenntartását. 72. K: eredetileg a Wesselényi család levéltárában. Megj.; ItK, 1900. 223-224. Levélíró: Csutak Antal. 1805. december 14-től csatlakozott a kolozsvá­ri társasághoz színészként. 1808-tól nincs nyoma a színházi kimutatásokban. classificaltatásomat - felsőbb osztályba sorolásomat (az 1803-ban elfo­gadott színházi szabályzat szerint a klasszifikáció a "gradust" jelenti, a színészek minőségi besorolását, amitől a fizetésük is függött.

Next

/
Thumbnails
Contents