Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)

LEVELEK (1-108. sz.)

31. WESSELÉNYI MIKLÓS, TELEKI FERENC ÉS TELEKI LAJOS LEVELE BIHAR VÁRMEGYÉHEZ Kolozsvár, 1804. február 4. Kedves Hazánknak 1794. és 1795-dik Esztendőkben tartott Országos Gyűlésében a Tekintetes Nemes Státusok és Rendek által kirendeltettünk mi alább megirtak a Magyar Nemzeti Játék Szinnek állandóul lejendő fel állítására; és ennek gyarapítása nékünk, a tisztelt Rendektől kötelességül tétetett a szerént, a mint azon Ország Gyűlésének Jegyző Könyvében a Böjtmás Havának 28. napján 1795. esztendőben a 61. Ülésről tett Jegyzésekből láthatni. Azon időtől fogva törekedtünk egyenes Hazafi igyekezettel arra, hogy a fellyebb emiitett Institutum mi módon érhetne gyarapodást és tellyes meg állapodást. Nem volt igyekezetünk haszontalan, mert a Játékosoknak ki állítását, számos és válogatott Játékoknak Anyai kedves nyelvünkre lett meg fordittását; ugyan a Játékosoknak időről időre a Tárggyal edgyezőleg alkalmatos abbaká-való tételét, ezeknek fizetését, végre a Játék Szin körül meg kévántatott eszközöket és köntösöket nem kevés költséggel és fáradtsággal a szerént pótoltuk ki, hogy még a kezdet is Nemzetünk Méltóságának, a mennyiben tsak ki telhető volt, meg felelhessen: Már minek utánna ezen bajos, de szerentsés és Anyai Nyelvünk gyarapodádásra Nemzetünket kedves reménységgel örvendeztető kezdetinek addig elé azon, hogy eddig tett fáradozásunk eztánis gyümöltstelen ne légyen, és egyszersmind Nemzetünk ditsőségét nem kevésbé nevelő ezen Institutum hovatovább erősebb gyökeret verhessen. Mind minden érdemes dolognak kezdete, ugy ezen kezdets eleitől fogva nem tsekély nehézségekkel küszködött: súlyos költséget okozott ebben és ahoz mostanigis az, hogy sem tulajdon hellyé, sem épülettlye a Magyar Játtszó Társaságnak nem lévén, esztendőnként 600 Rénforintokat nemis minden részből alkalmatos a Játékok eléadására. Minémü akadályt tett légyen tsak ezen pontyais költségeinknek az előmenetelben, kiki láthattya. +El tökéilet szándékunk azért ezen Institutum számára örökös hellyet vásárolni, és erre épittetni, aminthogy vettünk és már az épittést el is kezdettük. Előre láttuk mi azt, hogy segedelem nélkül azt végbe nem vihetjük; láttuk aztis, hogy a segedelmet telljes bizodalommal Anyagi nyelvünknek gyarapodását Sziveken viselő mind két Magyar Hazabéli Attyjafiaitól kérhettyük; mint a feljebb emiitett Jegyző Könyvbenis erről emlékezet vagyon.