Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)

LEVELEK (1-108. sz.)

17. PETRICHEVICH HORVÁTH MIKLÓS LEVELE WESSELÉNYIHEZ (tartalmi összefoglalás idézetekkel!) ^KolozsvárJ 1801. november 6. A levél a kolozsvári "Jádzó Társaság" ügyében Íródott, tudatja a levéliró, hogy mivel commissiobeli társai sem Fekete Ferenc sem Szatsvay nincsenek Kolozsvárt, ő intézkedik, de nemsokára neki is kell mennie dolgai intézésére. A társulat jó, kedvesen fogadták, de a himlő járvány miatt kevés a bérlő s a bevétel is, ugy hogy a negyedre nehezen fogják pontosan kiadhatni a színészek fizetését. Most már kezd jobban menni, a Gubernátor felesége s a püspök is jó például jár elől s remek, hogy "

az ilyen példák fel fogják serkenteni a publicum azon részét is, mely eddig idegenséggel volt a jádzó színhez. A díszletek és a garderobe elhasznált, például a mostani adjusztirung szerint való katonatiszti ruhájok nincs. A muzsika a Lavota directioja alatt sokkal jobb, s megnyerte a publikum kedvét. Nagy fogyatkozása a zenekarnak, hogy nincs violon hangszerük, most hozatott egyet Bécsből, 8 arany az ára, s Kabdebo kereskedő, ki felmegy Bécsbe, le fogja hozni. Hogy Lavota igen derék muzsikus s jól viseli magát, de hogy ezután is meg ne hibázzék, egy öccsét taníttatja vele zenére, s ezért neki asztalt ad. "

Ugy gondolom - irja - hogy nállam sokat inynya szégyelni fogja, de másutt se fog időközben korhelkedni, mert reá vigyázok. Igy reméllem

, hogy a Magyarországon igért fizetést nem fogja ezután is megkívánni

, hanem az 50 forinttal megelégszik, nem levén anynyi költsége.