Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)
Jegyzetek a bevezető tanulmányhoz
54. Hazai és Külföldi Tudósítások, 1807. II. 14. 13. sz. 99-100.; és Magyar Kurir, 1807. 16. sz. 249. 55. Színházi élet báró Wesselényi társulatánál. ItK, 15-36. 56. Sorozatban haltak el azok közül az arisztokraták közül, akik adományaikkal vagy tevékenységükkel támogatták a színjátszást. Bethlen Sándor (1793. október 3.); Bánffy Farkas (1794. november 13.); Zeykfalvi Zeyk Dániel (1796. október); Kendeffy Jánosné Teleki Polyxénia (1797. február); Teleki Domokos (1798); Kemény Simon (1799. május 28.); Székely Dávid (1800. február); Teleki Imre (1802. február 1.); Jósika Antal (1803. január 16.) stb. 57. Beiktatási beszédjét közölte a HKT (1806. október 4. 28. sz. ; 238.) 58. Hajdú-Bihar megyei levéltár. IV. A. 101 l/l. Színészek 1809. szeptember 2-án írt levele a debreceni tanácshoz. 59. Kazinczy levelezése. VI. k. 472. 1526. sz. levél. 60. Voinovich Géza: Idősb gróf Teleki László irodalmi munkássága. ItK, 1899. 129-167. (Klny. is.) 61. Kotzebue: Szerető és szeretőtárs egyszemélyben. (Vj. 3 fv. ) 62. ItK, 1935. 36. 63. Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós és világa. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970. 16. 64. Collin, H. I. : M. A. Regulus. Történeti szomorújáték öt felvonásban. Fordította id. Wesselényi Miklós. Kiadta és bevezetéssel ellátta Récsey Viktor. Győr, 1900. Lásd még Récsey Viktor: Collin "Regulus" Wesselényi Miklós báró kiadatlan fordításához. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1901. 20-32. A színdarab kéziratos példányának lelőhelye: OSZK Kt. Fol. Hung. 190. Egy hiányosabb példány Ferenczi idején a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban volt. 65. A színdarab egyik kéziratos másolata a keszthelyi Helikon Könyvtárban bukkant elő. Gálos Rezső ismertette először (ld. Wesselé nyi Miklós ismeretlen színmüve. ItK, 1938. 58.). A későbbi rendezes során a kézirat átkerült az OSZK-ba. Kt. Quart. Hung. 190. Lásd még Ferenczi: i. m. 105. 66. Kerényi Ferenc: A régi magyar színpadon 1790-1849. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1981. 136-137.