Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)
Jegyzetek a levelekhez
Címzett: Bánffy György , gr. (1747-1822), 35 éven át Erdély kormányzója, Erdély legjelentősebb felvilágosult abszolutista politikusa. Az irodalom, a tudományok és a szinészet támogatója. Az ő engedélyével és támogatásával működött az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. Fő-téri palotájában műkedvelő előadásokat tartott. A kolozsvári színészek évente díszelőadással emlékeztek meg névnapjáról. Az 1794/95-i erdélyi országgyűlés 71. ülésén, március 28-án létrehozta a színházi bizottságot, amelynek id. Wesselényi Miklóson kivül először Bethlen Farkas, gr. és Teleki Lajos, gr. lettek a tagjai. Ennek az intézkedésnek döntő szerepe volt abban, hogy a magyar nyelvű' színészetet Erdélyben állandósítani lehetett. Wesselényi intézkedései, előterjesztései során eredményesen hivatkozhatott az erdélyi magyar színészet legitimitására. A felhatalmazást - úgymond - ő az erdélyi diétától kapta. (Ennek előzménye volt egy önkéntes bizottság alakítása 1794. július 4-én. Lásd Bétsi Magyar Merkurius, 1794. július 29. 60. sz. 937. ) Az 1793 végétől színházként használt kolozsvári Fő-téri Pataki-ház (A Fő-tér és Közép utca sarkán, ma Petru Groza u. l.sz. ) bérletéért évente 600 Rénusforintot kellett fizetni. 1807. nyarán azonban az örökös az épületet eladta Teleki Imrénének, aki felmondott a színészeknek. Fejér Ló - vendégfogadó, a későbbi Redut (jelenleg Néprajzi Múzeum, December 30.u. 21. sz.) Rhédei ház - itt játszottak először a színészek 1 évig, s magas bér mellett ide kényszerültek visszatérni 1807-ben. (Régi neve Belső Szén utca, az 1960-as évekig Jókai utca, jelenleg Napoca utca^ arandatitius - bérló. A gubernátor válasza ismeretlen. 83. K; eredeti elveszett. L: másolatban, OSZK Kt. Fol. Hung. 113-114. Megj.: ItK, 1891. 225. 3. sz. alatt. A levélmásolat kelet nélküli, de szövegösszefüggések alapján megállapítható, hogy májusban vagy júniusban Íródott. (A 69. sz. július 3-i levélben történik rá utalás.) "Anterpricest vettem magamra... " - vállalkozói felelősséget az anyagi kockázattal. "az Actorokat meg fogadtam, s conventionaltam... " - az 1797-től bevezetett gyakorlat minden esetben szükségessé tette Wesselényi személyes jóváhagyását a színészek szerződtetésénél.
