Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

referen» consiliarius - tanácsos, koncipista - fogalmazó. 147. A tudósítás inkább politikai, mint színházi színezetű. Az 1787-ben Németalföld osztrák fennhatóság alatti területein kirobbant ellenállás közvetlen kiváltó oka II. üózsef közigazgatási reformja volt. A francia beavatkozással fegyveres konfliktussá szélesedő mozgalom eredményeként 1789 decemberében az osztrák csapatok kivonultak az országból, s 1790 januárjában kikiáltották a független belga államot. Henri van der Noot /1735-1827/ németalföldi ellenzéki vezető, az önállóságért folytatott küzdelem egyik vezére. La mort de César /Voltaire/ tr. 5 fv. /1735/. 148. Menschenhass und Reue ld. 77. jegyz. 149. A Franz Anton Nostitz-Rieneck gróf által építtetett ún. Nostitz /később Rendi/ Színház 1783 tavaszán nyílt meg Prágában. II. Lipót koronázásának tiszteletére a cseh rendek fényes ünnepségeket rendeztek. Az 1791. szeptember 6-i koronázás alkalmából mutatták be Mozart új operáját, a La clemenza di Titót is. A színházban megrendezett bál céljára új szárnyat, római oszlopokkal díszített pompás termet építtettek; a zenét 5 zenekar szolgáltatta. Az előadott kantáta címe ismeretlen, szerzői: Meissner

, August Gottlieb /1753-1807/ német irodalmár. 1785től Prágában tanár. Kozeluh

. Leopold /1752-1818/ cseh zeneszerző. Prágában, majd Bécsben működött .Mozart riválisa és utódja /1792-től udvari komponista/. /Teuber i.m. 261-253.p./ 150. Az említett "perzsiai vásár" a koronázásra készített látvá-