Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

tattá be. /vö. 50. és 164.sz./ Kónyi János /7-1792?/ strázsamester, író, fordító. 16 fordítása, ill. átdolgozása ismeretes. Bár nem volt különösebb írói tehetség, rendkívül jó érzékkel választotta meg fordításai tárgyát: Gellert, Gessner, Marmontel stb. müveinek átültetése mellett alábbi drámafordításairól van tudomásunk: Orfeus és Euriditze /ismeretlen német szerző után/ Pest,1774. Az első hajós /ónj. Gessner után/ Buda, 1790. Eredeti drámai művei nem ismeretesek. Royer Ferenc Antal /?-?/ nyomdász, könyvkiadó. Pesti nyomdája 1778-ban kezdte meg működését. 30. Gróf Wal trón ld. 29. jegyz. 31. A nagyszebeni iskolai színjátszás első nyomai a XVI. sz. második feléből valók. A szebeni hivatásos színészet virágkora azokra az évekre esik, mikor a város az erdélyi főkormányszék és katonai főparancsnokság székhelye, s így mintegy főváros volt. Az első ismert hivatásos együttes, Gertrud Bodenburg német társulata 1761-66 kőzött játszott a városban. Utána a rögtönzések, mutatványosok, Hanswurst-előadások egy időre ismét teret nyertek, s csak Hilverding társulatának szebeni tartózkodása idején /1778-1781 - ld. 23. jegyz./ lendült fel a színház. /Filtsch i.m. 527.kk.p./ Hyam lovas-társulatára ld. 27.jegyz. 33. A Burgtheater 1782. június 8-14. között volt zárva. 34. A Hecc-szinházak, a mai cirkuszok ősei, melyekben állatviadalokkal, medvetáncoltatással stb. szórakoztatták a nézőket, a XVIII. század közkedvelt szórakozóhelyei voltak Európában.