Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

Zechenter a Fédra és Hyppolitus híres előszavában az elsők között hangsúlyozta a magyar színjátszás megteremtésének szükségességét. Entwurf zu einen /sic/ ungarischen Nationaltheater, In einer Rede an das Vaterland. Pressburg 1779. A névtelenül megjelent röpirat egyike a magyar színháztörténet legbecsesebb emlékeinek. A mű a magyarországi színjátszás létrehozásának fontosságát hangsúlyozó, jozefinista szellemű elméleti fejtegetések mellett konkrét kérdéseket /a pesti állandó színház létrehozása és fenntartása, magyar repertoár megteremtése, színészek képzése/ is felvetett. Szerzősége a szakirodalomban sokáig vitatott volt - Szinnyei /és nyomán Pukánszkyné/ szerint Ungváry Dános úttörő színész műve, Bayer Dózsef a kortárs megnyilvánulások alapján Frendel István százados szerzőségét tartja valószínűnek. /Staud: Bayer Dózsef tudományos munkássága - 167-169.p./ 8. Gr. Teleki Ádám 1773-ban megjelent Corneille-fordítását, melyet nyelvezete miatt ßessenyei György is példaképűi állított /a Holmi 33. részében/ kortársai elé, tekintjük általában a magyar drámai fordítás kezdetének. A mú előszavában Teleki a magyar nyelv ápolására, külföldi darabok fordítására buzdította kortársait. 9. Christian Fürchtegott Gelle rt az 1780-as évek végén az egyik legnépszerűbb német író volt Magyarországon. Moralische Gedichte /1754/ c. müvének itt idézett fordításáról nincs tudomásunk, mint ahogy az itt hirdetett azonosíthatatlan vígjátékok megjelenéséről sem. /Császár: Deutsche Elemente in der ungarischen Dichtung des XVIII. Dahrhunderts - 37.

p./ 10. A Magyarországon 1665 óta fennálló piarista rend az iskolai előadások gyakorlatának fenntartásával, s az azokhoz készített nagyszámú eredeti és fordított darabbal igen jelentős szerepet játszott a magyar világi színjátszás előkészíté-