Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Utószó

us 11-i rendeletével életbe léptetett centralizáció és egysé­gesítés biztosította. A Magyarországon egy évvel később, 1782. június 8-án érvényesített rendelet a Helytartótanács plénuma elé utalta a cenzúraügyeket. Az új szabályozás külö­nösen az újságcenzúra terén hozott a korábbi gyakorlathoz ké­pest bizonyos enyhülést: a sajtótermékek engedélyezési és fe­lülvizsgálata - mint kevésbé fontos ügy - az egyes tartományi hatóságok, és nem a bécsi központi cenzúrahivatal hatásköré­be tartozott. .Magyarországon 1784-ben a Helytartótanács Budá­ra költözése után a pozsonyi magisztrátus által kijelölt há­rom cenzor feladata lett a hírlapok ellenőrzése. Az újságo­kat 24 órával a postázás előtt kellett vizsgálatra benyújta­ni, a többi példány csak az "imprimatur" elnyerése után volt kinyomtatható. Az előzetes cenzúra által törölt részeket az idő rövidsége miatt általában nem lehetett pótolni, a szer­kesztők ilyenkor "a többi a Rostában maradt" és hasonló meg­jegyzésekkel látták el az üresen maradt helyeket. II. József rendeletének jelentősége természetesen nem elsősorban a szer­vezeti változásokban, hanem a szabályozás felvilágosult szel­lemében, érdemi enyhítéseiben keresendő. A hatására gombamód szaporodó lapindítási kísérletek /1780-1790 között magyar, német és latin nyelven összesen 23 hírlap és 10 folyóirat indult!/ jelzik, milyen döntő befolyással volt a jozefinista korszak az időszaki sajtó kialakulására. A könnyítések azon­ban jórészt csak addig tartottak, míg a sajtó megmaradt a puszta hírközlésre szorítkozó, referáló szinten; a vélemény­nyilvánítás első csíráinak jelentkezése hamarosan jelentős szigorításokat eredményezett. Az uralkodó - 1784-es rendele­tének tanúsága szerint - azt tartotta volna ideálisnak, ha a hírlapok csak a különböző intézkedések és rendeletek pub­likálására szorítkoznának. A preventív cenzúra mellett így az 1780-as évek második felétől, az erdélyi parasztfelkelés, majd a török háború és a belgiumi események hatására megkez­dődött az újságpk szervezett utólagos ellenőrzése is. -A fej­lődést ekkor már természetesen nem lehetett megállítani: a nyugat-európai sajtó hatására hírlapjaink a jozefinista re-

Next

/
Thumbnails
Contents