Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)
Utószó
us 11-i rendeletével életbe léptetett centralizáció és egységesítés biztosította. A Magyarországon egy évvel később, 1782. június 8-án érvényesített rendelet a Helytartótanács plénuma elé utalta a cenzúraügyeket. Az új szabályozás különösen az újságcenzúra terén hozott a korábbi gyakorlathoz képest bizonyos enyhülést: a sajtótermékek engedélyezési és felülvizsgálata - mint kevésbé fontos ügy - az egyes tartományi hatóságok, és nem a bécsi központi cenzúrahivatal hatáskörébe tartozott. .Magyarországon 1784-ben a Helytartótanács Budára költözése után a pozsonyi magisztrátus által kijelölt három cenzor feladata lett a hírlapok ellenőrzése. Az újságokat 24 órával a postázás előtt kellett vizsgálatra benyújtani, a többi példány csak az "imprimatur" elnyerése után volt kinyomtatható. Az előzetes cenzúra által törölt részeket az idő rövidsége miatt általában nem lehetett pótolni, a szerkesztők ilyenkor "a többi a Rostában maradt" és hasonló megjegyzésekkel látták el az üresen maradt helyeket. II. József rendeletének jelentősége természetesen nem elsősorban a szervezeti változásokban, hanem a szabályozás felvilágosult szellemében, érdemi enyhítéseiben keresendő. A hatására gombamód szaporodó lapindítási kísérletek /1780-1790 között magyar, német és latin nyelven összesen 23 hírlap és 10 folyóirat indult!/ jelzik, milyen döntő befolyással volt a jozefinista korszak az időszaki sajtó kialakulására. A könnyítések azonban jórészt csak addig tartottak, míg a sajtó megmaradt a puszta hírközlésre szorítkozó, referáló szinten; a véleménynyilvánítás első csíráinak jelentkezése hamarosan jelentős szigorításokat eredményezett. Az uralkodó - 1784-es rendeletének tanúsága szerint - azt tartotta volna ideálisnak, ha a hírlapok csak a különböző intézkedések és rendeletek publikálására szorítkoznának. A preventív cenzúra mellett így az 1780-as évek második felétől, az erdélyi parasztfelkelés, majd a török háború és a belgiumi események hatására megkezdődött az újságpk szervezett utólagos ellenőrzése is. -A fejlődést ekkor már természetesen nem lehetett megállítani: a nyugat-európai sajtó hatására hírlapjaink a jozefinista re-