Szigeth Gábor szerk.: Vahot Imre válogatott színházi írásai 1840-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 12., Budapest, 1981)

SZÍNIBÍRÁLATOK

és szinészek által túlságosan kiemelt, 'a közönségünk ciött színpadról egészen szokatlan kifejezés. E* miatt a* költőt, müvének irányát tekintve, egyátaljában nem kárhoztathatjuk , de a

1 fordítót, színészeinket és közönségünket sem cgyoldalulag. A' próbát mindenesetre meg lehetett tenni; de miután már bebizonyult, miszerint közönségünk* nagyobb része az említett kifejezésekben annnyira megbotránkozott, hogy e* miatt még a" leghatásosabb jeleneteket is kellően mcltánylani elmulasztá : fel kell hagyni a" további kísérlettel, módosítani, szépíteni, simítani kell a' rútnak, durvának tetsző mondatokat, — különben Othello' szinpadunkoni fenmaradhatása, söt nálunk Shakespeare' jó neve is veszélyeztetve lesz I — És én egyre százat merek tenni, hogy ha jövő alkalommal a' botránkozást szült kifejezéseket elhagyják, ** részint módosítva fogják lehangoztatni a' színpadról, 's ezen felül színészeink figyelembe veendik jőszándékú észrevételeinket: — Othellónak színpadunkon is nagy hatása leend. — Különben érdemes volna a' londoni közenségge tudatni, hogy a' magyar szinházi közönség megbotránkozott azon, a' mit, mint hallom,