Szigeth Gábor szerk.: Vahot Imre válogatott színházi írásai 1840-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 12., Budapest, 1981)

SZÍNIBÍRÁLATOK

ni balsorsa iránt: a' szél panaszos syermekkiut sir, a' zápor boszankodva zúg. az ég haragosan dörög, \s fenyegetve pillogat villámaival. És az őrülni kezdő Lear két okos bolond (bohócza és Edgar) mellett, épen ugy mint egy zavarosan kimondott vagy leirt óriási gondolat— mint egy hanyatló nap, mellynek letűnését, a' körülié terjedező felhők még inkább előmozdítják, siettetik, — Lear tehát kiteszi magát a' vihar' sanyavuságának, f

s minthogy már a' nagyobb lelki fájdalom felül multa, mcgtompitá érzékeit, e' testileg dermedt állapotban, a' szivére szobi, 's belsejével versenyező vihar ellen bátran harczra kél, — Shakespeare győz (mert genialis erejével kitünteti azt, hogy a' szellemi, erkölcsi háború rettentőbb, 's fenségesebb mint a' nyers anyagi természeté); azonban Lear sok ideig nem képes elleutállatti a' kül- és belzivatar' dúló hatalmának, az ő keblének vihara nagyobb mint az elemeké, 's épen azért kell alatta először testi, 's igy egyszersmind lelki alkotmányának is összeroskadnia, E* jelenetben csodálnunk kell azon nagyszerűen árnya-