Szigeth Gábor szerk.: Vahot Imre válogatott színházi írásai 1840-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 12., Budapest, 1981)
NEMZETI SZÍNHÁZ
liiDst ismét visszaesőnek régi betegségeikbe, ismét az aggság, haldoklás' borzasztó jeleit viselik, a* nélkül hogy remén vfuik lenne szörnyűén kijátszott életpályájok' elporlása után, egy jobb vagy csak ollyan színészi nemzedék' fölvirágzására. Illy kitűnő talentuma színészekkel, kik kedvező helyzetben és körülmények kőzi, főleg tartósan jó Igazgatók alatt, az uralkodó énekesektől, tánczosok " 's bohúczok* vagy paródistáktől különválva, nemcsak hideg htűszorgal-. mat, hanem ~— a' mennyire őket ismerem -— lelkei hazafiúi buzgalmat is fordítanának e' közügy előmozdítására, — ő velők mondom, a' nemzeti és művészeti őzéi* megközelítésére, legsikeresebben lehetett volna együtthatni. Egy alaposan értett tudomány' körén túl, bár semmi egyebet jól nem tudni, soha nem szégyen, sőt annak elismerése a' szerénység' szivtudományának legkedvesebb szüleménye; de olly dologba, nem csak szóval hanem még tettleg is avatkozni , mihöz egyátalábán nem értünk, vágymiről csak felületes .fogalmakkal bírunk , több mint értelmi tévedés , — ehöz már a' kebel' hibája is csatlakozik. A* részvényes társaság* választmánya,-ezen ör«kig*zság* öh 1 kénles elismerésével hfvta-meg Bajzát a 1 teljes hatalmú igaz*-' gálás' vitelére, magának eleinte egyedül à* főfelügyelet! befolyás' álalánosabb hatáskörét tarlván-fen. '8 Bajza\a* benne veteti bizalomnak » tömérdek baj- és akadállyal körözött pályáján emberül felelt-meg; mert nem épen kedve*^ . ző, *s nem mindig független helyzetében is, minden töreki ' vesét abban öszpouíositá, hogy a' drámai színművészeiét, a* fölebb terjelmeseu leírt nemzeti czélok' elérésére irányoz-** za. Ennél fogva , az ő rövid de nagyfontosságú, 's mind művészeti mind gazdasági és fenyitéki tekintetben pontosan és értelmesen vitt kormánya alatt, á' valódi színművészet; holmi másod rendű, 's általa csak kintelenségből adatott specláculomok, mint az opera, parodia, ballet fűlött, úgy mint illik, megtartván elsőbbségéit színészeink kellő állásuk' érzetében, kedvvel és iparral játszottak, valamint aa