Szigeth Gábor szerk.: Vahot Imre válogatott színházi írásai 1840-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 12., Budapest, 1981)
NEMZETI SZÍNHÁZ
ballet .acrnbalieus mutatványok, állat-kötéltáncz 'alb.) álla!,; igen erősen lehel halni: következőleg a' részvén yes társaság,, nielly — mint alább szélesebben kiviláglik'—-.az elősorolt nagyfontosságú érdekeket, nemhogy bnzgóa.n 's értelmesen . előmozditá, és siikerílette, hanem inkább a' kisebb czél'elhanysglása, elnyomása,'• 's egyéb igazgatási hibák által veszélyezlelé, liátráUatá, -— az ü£y' vezérletében egészen más, ax ől szinte kötelező végczéllal homlokegyenest ellenkező irányt tüzött-ki, vagy legalább nemlegesen vise-lé magát.' Már magában a'részvényes társaság 1 természeté, lehet* lenné teszi a* nevezett nemzeti, művészeti, *s így. leguemesbben egyesített czél' elérését. Egész világ előtt tudva van, hogy" részvényes társulat, habár érdekének fele tudja az ég mi-, féle magas szellemi volna is , legalább némi anyagi haszon-; remény nélkül még soha nem alakult; különbén nem is lenne részvényes, hanem inkább részvétes társaság,, mint millyen a' pesti színház' fölsegélésére *s szükségkép önhasznára is egyesűit részvényes testület vala, különösen* ez' utóbbi évben, midőn halálos vonaglásai közt minden tagja jól érezé, miszerint még tőkepénzét, részvényét ia .elveszíti, nem hogy valami pénszosztalék - vagy kamatban részesülne. Jól rendezett színház'biztos jövedelme* fórrá* sául, nem tekintheti* egyedül a* közönséget; *s ha e* részben Paris és London* némelly színházai, kivételt szenved*, nek is, a* részvényes társulat jó eleve elgondolhatá, hogy a* budapesti magyar közönség, nevét sem érdemli-mcg a' franczia-'s angol fővárosihoz képest És a' testületi igazgatás, vagy a' színi választmány* zavarokozó, részrehajló, többnyire értelmetlen kormánya alatt, tökéletes vagy csak meglehetős színházat képzelni is merő képtelenség. Ki is követelhetné azt, hogy minden választmányt tag, egy-egy szint igazgatónak termelt férfin legyen, midőn ezen -, úgyszólván kis világot vezérlő pályához, az ész- szívnek legfinomabb tulajdonai kívántatok ; ki is követelhetné azt, hogy a' választ" mány* minden tagja, egy fillérnyi dij nélkül buzgólag híva* talkodjék, — noha urat játszani, basaként önkényesen páran?
