Szigeth Gábor szerk.: Vahot Imre válogatott színházi írásai 1840-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 12., Budapest, 1981)

NEMZETI SZÍNHÁZ

ját behúzni, a jó szóra hallgató igazgatóság iránt nagyobb kímélettel viseltetni, az apróbb hibákat méltányos elnézéssel mellőzni ; söt, miután napfényre jött, hogy a czélszerü gazdálkodás mellett, országos intézetünk hasznára,meglehetős tiszta nyereség mutatkozik: némileg még az annyira ostromlott házi kezeléssel is megbékülni. — És lön as én lapomban méltányos fegyverszünet* s csendes örömnyilatkozat a kiengesztelő tények fölött. Az ügy érdekében fölölte szereltem volna, ha a szinházi igazgatás e kedvező fordulatát, azon pályatársaim is jó lélekkel átlátni s méltányolni akarták volna, kik velem együtt részt veitek a heves ostromló csatában. De ök nem hagytak fel a háborúskodással, s mai napig is folyvást verik a vasat, s mind az igazgatást, mind a szini előadásokat szünet nélkül ülik, csípik, marják, döfik, rúgják,

s minden áron lealacsonyítani törekszenek. Pedig ebben semmi férfiasság, semmi következetesség sincs, miután — mint már említem, — sok tekintetben, fölötte javultok színházi dolgaink, s az igazgatóság jelen eljárásából a legjobb akarat, legtisztább szándék világlik elö. Annyi igaz, miként még most is sok javitni való vén nemz. színházunkon , s az igazgatás körüli hibákat, tévedéseket útbaigazítani kötelességében áll a journalislikának : azonban más részről szinte szoros kötelessége az igazgatóság helyes tetteit, érdemeit, kellően méltányolni. De nem igy áll nálunk a dolog; söt épen ellenkezően, elannyira, hogy bizonyos lapokban,még okkor is bántják, méltnllnnul sértegetik nz ignzgniÓMágot, midőn cz színházunk érdekében n lehető legjobban cselekedeti. Ks ezen kívül, nmn bizonyos Inpok, nem elégedve meg nzznl, miszerint nz igazgatásról szüntelen csak rosznt, jót söhn nein beszélnek: még a szini előadásokat, legjobb színészeink működéseit is szüntelen, s a legnagyobb egyoldalúsággal gyalázzák, s pellengérre tenni eröködnek. Különö-