Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

Ezc-n üsszebonyolt kétértelmű állapot' merengéseiben valami olly mély, olly fensé­ges, olly rendkívüli van! Schtegelként a' küllő itt elveszti magát Hamlettel a' gondo­latok' tömkelegében, hol többé sem kezdet, sem vég. Színpadon még nem tűnt fel Hamleten kívül egyén, melly az emberi kedély' két vég­pontjai közötti iszonyú tért maga bejárná, s az emberi kebelnek olly különnemű nyilalkor­ványail egyesítené. Egyetemiség és egység tehát a' vissza­adási fó feltétel ezen tömérdek elemek' szer­kezelénél. Kemble* és Kean' felfogásaik pél­dák, mint tévedhet itt lángész is a' Seyllát ketülva Charybdisbe : — amaz az egységnek áldozta fel az egyetemiséget, emez megfor­dítva. Az ellenmondás! kepezö részeket egy általános egyéniségnek szükség itt aláren­delni, a' végpontokat egy uralkodó ío han­gulat' szakadatlan lauczával kötni egybe; ezen látszatna dissonanliáknál egy alaphangnak eszközölni harmóniai ; s a részeknél arányos­sági elvei tartani. A" felfogasnál meg kell különböztetni. melly helyek betűszerinti, 's mellyek viszo­nyító, távolabbra czélzó vagy allegóriái ér­telembe veendők. Shakspear gyakran gondo­latainak egész sorát és tömegét csak quintes­sentiákbnn, mintegy anyaeszmékben rakja le, színésze és olvasójára bízván a' többit ; íme egy példa: a lélek' eltűnésére közvetlenül következő maganybeszéde után Hamlet örii­lése' egész tervét, melly agyában ekkor vil­lan fel legelőször, rsupán ezen szóban akar­ja sejtetnünk: „Legyen úgy!" mint később, barátaivali jelenele- 's magaviseletéből kima­gyarázható. A* költőnek saját korára, vagy nyilvá­nos ügy \ iszonyaira tett czélzatait, (millyenek itt bőven vannak), elavult idiotisinnsokat és közmondatokat az előadásból, mint többnyire érthetetleneket, czélszerűbb kihagyni; ez u­tobbiak közöl néhánynak magyarázata itt kö­vetkezik. Sokáig éljen a' király !" (B e r • a n do). Ez volt az őrök' jelszava. „Herrn tett '/ terArt feli/l reá" (Rosen­kranzl. tzélzás a' világteke czimü színház­ra, mellynek Shakspear egyik tulajdonosa volt ; 's czíme egy világtekét tarló Hercules \ ala. „Görgüctti füleit menntfdôrgette" (Hatu­1 e t). Groi/nd/iiigi bizonyos apró hal' ifine ; az alsó osztályú nézők', mint most a' karzat' számára ételnemű áruitatott. „Megdöglött a' pálcxalo" (Hamlet). Bi­zonyos májusünnepi népjáték' neme 1450 tá­ján pálr.zuló nevet viselt, melly gépelyen az. György, Anglia' védszente ült. Ezen játék utóbb a' puritánok által eltöröltetvén e' gúny­sirverset készítek reá: 0, o, o, megdöglött a' pálrzalu ! — „IP tíz tolcajtzrgre" (Hamlet). Angol es­kü : két kezemre. „M'g kikujland a' fi" (Hamlet). = meg­döglik a' ló : közmondás. „fí/ijf el róka U mind utána" (Hamlet). Egy akkori gyermekjáték' neve. bagoly pék' leánya volt"- (Ophelia). Hagyomány szerint Krisztus egy pékhez ke­nyeret kérni betért. A* péknö azonnal tész­tái vet a* kemenczébe, de lánya nagyolván a' tésztát, elvett belőle, 's a' kenyér még is igen nagy lett; erre a' leány olly idétlent si­koltott, mint egy bagoly, 's szivtelensége' büntetéséül a' Krisztus bagolylyá változtatta. „ YaleiUedkiiU ablakodnál állott am" (Ophe­lia). Valent' esivcjén mind két nembeli ifjak . egyenlő számmal összegyűltek es sorsul ját­szottak : s a' melly pár, sors által, egymás­hoz esett, előjelül tekintetett jövendő össze­keléseikre. Azon óhajtással rekesztem be hosszúra terjedt ismertetésemet : bár a' nagy kiülő' minden remekműve illy úton juthatna keble­inkbe ; hogy — színésze ti hasznokat nem is említve, — közönségünk sok olly nagyszerű szépségek' élvezetére lenne elkészítve , mely ­lyek különben az előadásban csak mint egy­mást üzö ismeretlen meteorok, nyom nélkül villannak el a' néző' szeme előtt. Egretss Gábmr, Végszuram a" dráma' iltcnsr­gethex. Nem minden aggodalom nélkül tekintve a' pesti színház, jövőjébe, mi fölült a , ln yj Tm ar zuga mar cl, s melly annyi losak'torhelye volt : a nemzet törvényhozó képviseletének szelle­mében nemelly nézetekéi bocsátók közre a'Tar-

Next

/
Thumbnails
Contents