Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

satyráiscpigrammjai alakilag jelennek meg: dologban, képekben, mely* lyck gyakran szótlanul is beszélnek. Tárgyam, melly e gondolatokat előhivá, az örömnek rózsaszinében van felfogva; s ha talán van is e tárgynak előttem árnyoldala, csak azért van : mert világ és árny összetartoznak; az ellentételek pedig arra teremtvék. hogy egymást kitüntessék. S miután a mondandók is az ügy' érdekében gondolvák : hadd mondassanak el egész igénytelenséggel. Szigorú mflkém alig fogná helyesleni, hogy ezen Stein, a Két pisztolyban, először mindjárt olly rendkivüli lélekállapottal jelenik meg, melly kétségbeesési fokig, azaz öngyilkolásig van idegezve. Melly állapot azért nem érdekelhet olly mértékben, mint igénylené, mert nem a néző' szeme' láttára fogamzott és fejlett ki, hanem úgyszólván már készen találtatik eléje. Ezen kétségbeesés' eredete s készületének története megértetik ngyan a hallgatóval elbeszélés által, azonban az illynemü visszae.mlékeztetés talán azért nem egészen kielégítő drámailag, mert a hallgató hitetlen Tamás levén, a dolgok' természetes haladását látni kivánja saját 'szemeivel, és nem csupán történetét hallani. Boldogtalan emberével együtt akar ő járni kelni kezdettől fogva, hogy részvéte fokonkint emelkedjék azon végpontokig, hol épen ezen Steinnal találkozunk első megjelentékor. A hallgató tehát néző is akar lenni, s mint illy en látni kivan kínzót, kinzottat és kínzást egyszersmind, eleitől fogva. Ez igényét pedig azon törvényen alapítja, melly meg van irva Shakespeare' Othellojában, a legremekebb műtani példányban, olly értelemben : hogy drámában mindennek előttünk kell kezdődni, kifejleni s bevégződni Szigorú műkém ugyanezen Stein' dolgának talán befejezését is máskép óhajtaná. Roszul esik, úgymond, az embernek, hogy ezen száműzött lengyel, ki mint szerencsétlen ember szánakozásunkat birja, mint erényes családapa legbensőbb tiszteletünket nyeré meg : utóbb magát meghazudtolni látszik, s az előbb véletlen bünösbül később szándékos gazember válik, s épen családját csalja s pusztítja, melly miatt nem régen tolvajjá s gyilkossá lön. Hogy szerencsétlenség az erényen győzelmet vehet : az igen is emberi dolog, s hogy az egyszer elesett becsületes ember bűnök' örvényébe sodortathatik, honnan többé szabadulás nincs : ez is igen természetes ; s hogy igy költőnknek e merész bánását a természet igazolja , látni való. Azonban a művészet' elveinél fogva mégis kívánatos