Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

mert én hajdanában önnek szive és elméje iránt más véleménnyel, vagy inkább előítélettel valék. Azonban kár, hogy a' prokátori ügyesség, niU ői leczkéjében kifejtett, nem saját szakkörében vitéz- 5.P™k*»ori kedik, hol mint látszik jeles dolgokat bírna véghez vinni. Itt az mit sem használhat önnek, legfeljebb a* nemgondolkodót, vagy nemértöt mystificál hatja ideiglen. Birchpfeijfer , vagy teszem egy Kit Iván-féle krilikaszíer legszabályosb syllogismusokat faraghatnak annak bebizonyítására hogy ők lángelmék; de mit ér mind ez? Rheíori charlatankodások , logical szemfényvesztések mit sem segítnek rajtunk ott, hol tényekkel szükség demonstrálnunk Szebekl. úr. De erről majd utóbb. Most kérem , tessék szinészeti leczkéjének legderekabb — ugynevezte — okvitezeit velem szembe állítani, 's legfájóbb szívbajait röviden elösorozni, elhagyván a' többi szalmabeszédeket. Szebekl. Önnek azon bal szokása van, hogy akárhol történik felszólalás, színészetet érintő, azonnal előáll, mintha a* magyar színművészeiét ön találta volna fel, 's öné volna a' hivatalos kötelesség azt minden képzelt észrevételek ellen védeni, 's vitáz, ügyészkedik, parányi dolgokból nagy dolgokat csinál csakhogy mutogathassa magátEgressy G. Kérem, álljunk meg csak ; mert ön e' néhány szóban majd minden szívbaját kiönté, 's őszintébb alig lehelne. Ehhez csupán némi magyarázat kell, 's önnek keble egészen nyitva leend előttünk, 's aztán majd fejét vesszük vizsgálat alá. Igy tehát az emészti önt, nemde, hogy találkozik magyar szinész , ki osztályát az iroda3Siel>cklrti

. lomban képviselni akarja, hogy olt felekezelének «wb*j«.