Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

és political drámákat Írunk. De valljon birjuk-e ez óriási vállalatnak m es t e r s e ge i is? Ez az én kérdésem. Az életeire azt leleli: nem. Történetünk , a' politicailag drámai anyagoknak e' kiméiillieletlen bányája, teljességgel nem akarja megtalálni igazi embereit, 's pedirr koránsem tehetség. hanem illetó stúdium, szetulélodési képesség 's" múlani útmutató' hiánya miatt. Politieai események inkábba' mdumany'mezejére hajolnak, 's mint illyenek, magokat művészeti tárgyakéi felhasználtatni végtelen nehézséggel engedik. És ez igen természetes. Tudománynak csak abstractiobau kell a' művészet felelt, mint néma resiiltatumnak, lebegni, egyegy örök igazság'bebizonyításában ; közvetlenül e' kettőnek egymással semmi dolga. De előállott a' nagy mester és megjárta a' lehetőségnek legvégső határait. Shakspear'hatalmas szellemének sikerűit e' két heterogén elemet, a' polilicát és művészetet, egymással eljegyezni, hihetlen közelbe hozni, sót bizonyos pontokban egybeolvaszlani. E' political műpéldányok' két legjelesbike : Coriolan és J n I i u s (I a e s a r Shakspear tehát kezünkbe adta ezen titok' kulcsát azon im'ilürvényekhen, miket e' nemű drámáiban lángelméje teremtett önmagának, '$ utódai' számára felhagyott. Az ösvény előttünk törve van. Választott miitárgyammal Coriolannali fr.glalkodásom' folytában alkalmat veszek ezen politieai nemit drámák írásával járó nehézségek' rövid érintése mellett egy pár Útmutató posiliv elvet is felállítani, mint mu vizsgálatom' eredményei!. Valamint illő leend végül meghatározni a/l is, mennyiben felel meg a' liszlán drámai nyereség' érteke a' vállalat' nehézségének ; azaz : minő helyre sorozandók e' politieai nemu drámák a' drámailag emberi érdek' tekintetében. Vétkes lelkiöMiiereilenséguek tartjuk ugyan, történeti nagy nevekkel tiszteletlenül, hálátlanul banni, söt egészen hazug színben állítni fel őket a'költészetnek erkölcsileg nem is szabad; mindazáltal történeti szoros hűséget a' drámai költészet' függetlenségétől nem követelhetünk. Ki történetei akar tanulni, menjen iskolába, vagy olvasson. Színpadon nem kérdés : mi igaz történetileg, hanem : művészetileg. A' milly dicsőséges azonban a' történeti igazságot művészeti igazsággal egyesitől drámában, épen olly nehéz. is. Mert ha a' feltalálás, kigondolás' mániájától (elmenti is a' költő' képzeletét a' már kész lörténeii anyag, annál nehezebb kötelességeket ró fejére a részletes, betűszerinti ragaszkodás ahhoz ; annál korlátozottabb lesz a' költő' szabadsága a' tárgygy ali bánásban. Shakspear e'részben bámulatos mester; Coriolania maya « történet , miként azt Plutarch us megírta; némelly beszédei a' történetírónak csaknem szóról szóra átvéve Itt színről színre látjuk a római nép' nyilvános éleiét, miként az egykor a" valóságban volt , fölelevenítve sírjából egy nagyszerű "s függetlennek látszó dráiuii formában. Lássuk bár a' görög életíronak előadásai rövid ki vonalban, s ezzel meg fogtuk ismerni a' tragoedia' tartalmát is. C aj il s Március, egy római fo család' ivadéka, atyját kis korában elveszte's anyjától neveltetek. Ilarczvagya a merész lelkülete már első éveiben kitört belőle Mint suhanez volt jelen egy Tar<(uin elleni csatában; hol annyira kiiunteté magái , bogv a' diciatoriól polgárfúzért nyert, mivel a' harcában egy polgártársa' elelél is megmente. Iliről minden ütközet, laeiyben reszt vün, nagyiibbitá. Midőn a' főtanács es nep közt egyenetlenség támadt : ekkor Marcin* mar nagy tekintetben állott. Zúgott t. i. a' nep , bogy n főtanács pártolja azon nemeseket es lorangnakal . kik a' népet sanyargatják. A' tanács' néhány tagja engedni akait a' népnek, ile Marlins több masokk.il ellenkező velemenyiien volt , s e nepz-íjg.isl próbatérnek állitá mell) a' tanács jogainak csorbítanál vette czélba; azéri katàr«Z'<ti ellenállási javasolt. \/onban az elégülellen nep összi-rűhVai, '* elhagyva a'várost, az tigyu>ve/euKzenthcgyr* vonult. A' tanács ezen megdöbbenve, követségei küldölt a néphez , mellynek szónoka, Meneni us Agrippa, szónoklata egész erejével igyekezett a' népet megnyugtatni |l, (elv. 1. jelenei.) A' nép meg is nytigvék , mintán számára népszószolók rendeltettek. Szószólójuknak pedig B r u t u s t és Si c i n i u s t válasziák, kik a' legfőbb zenditok voltak. Mo«! már nem vonakodott a' nép, mint előbb, a hadba meneteltől. A' tábor a' volsktisok, 's ezeknek fővarosa, Corioli ellen vala indulandó. A római consul, ComIniiis, megszállotta tehát hadával Cniiolii; azonba'n megtudván, hogy egy volskus sereg hátulról szándékszik badara ölni ; egy időben a' Corioliból kirohaná Volskus haddal: seregeikét részre osztva, maga egyik részszel a' támadó ellenségre indult, a' másik Titus I, art lus' vezériele alatt az ostromot fo'yiaia. A' corlolt polgárok kirohanást lőnek 's eleinte szerencsével , mert a' rómaiakat tánczaikba nyomak