Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

meç-M-niiiiiMiu nyugiatvány. A' hely' értelme tehát : ,.ki tUrne el a' felhozott sanyargatásokat, midőn egy tőrrel unlelust, teljen tiszti bevégzést, eszközölhet, azaz: ellenét elnémítván a' balsors

1 nyilait egy törszúrással kárilhatja el magáról: nem pedig, hogy a' szenvedőnek önmagán kelljen túl adni; holmi egy kis tőrrel a" leghatalmasb ellent Is elérhetni Az öngyilkos' számára van víz, mint i»|iheiiának, éhség, méreg, stb. Terhei ki boron* nyögve '* UioAiM**,* '8 at élriet ki *e vesaé I* terűéért * De ta* sémi félő a' balai «lin. — Egy ismeretlen boa, mellyaek koréból Ne** (éri taramtuk vis»t* aéc! Et tart t*t*rb(* benauaket, '« axiteltetl A' auslaa' terhét iakább, átint Inra Hajt lataereilea új bajukhoz. Igy (esz gyárikká a' lelkioaaervt Miaéunkel 8 itt Ismét közvetlenül az előbbi heves magánybeszédhez csatlakozik, 'a annak gondolatait folytalja: igry at elitiaia' teratéaiete* Vérszine kirotltr* ran Halvány saisirai a' foniolgalátnak. A' Bagysierü, tükerbea iá* rillalatok Elhagyják e' miatt naréayóket, '8 a' telt aerét elvesztik A' régibb érlelmiieket ez utolsó versek magok uiegczaloljak. Minden öngyilkolás nagyszerű, sü

kerben dús vállalat? képes lenne Hamlet illy iszonyú önhazadlolásra, hogy azon gyávaságának illy magas nevet adjon, mi szerint magát illy körülmények köztt meg öli, hogy súlyos vállalatától meneküljön? 0 általában nem bos ; mint Opheliának is megvallja, gyengeségteljes; majd minden jő és rosz kiszólni belőle : de itt már mégis szörnyű mélyen kellene sülyednie, ha azon tusakodnék, valljon ne inkább öngyilkos legyen-e, 's etiol ismét visszaijedne. De ha ezen végpontról most visszatekintünk, "s kifejtésem szerint az egészet újra elolvassuk, Igy minden természetes, jelentő, és helyes lesz. Nagyszerű, sttkerben dús vállalatok, például: egy bitor' kezéből az országot kiragadni, egy gyilkolt atyát megboszntni, a' helyet, metlyre születés és törvény igényt adnak elfoglalni, a' lázadáshoz népei nyerni meg, ez mar minden esetre vállalat. tett. S ez, és hasonló tenek. Igen is, elhagyják ösvényüket, 's elenyésznek, ha a' vállalkozó inog, s bukásának lehetőségéi nem veszi közönyösen. Megjegyzendő még, hogy Hamlet csak olly szenvedéseket hoz fel. mellyeket Baások okoznak, s azokon boszulandók meg, 'a nem ollyakat. melly ek öngyilkolás álul rovandók le, mint: gyógyilhattan kór, mély melancholia, kiirthatatlan életuador, pótolhatlan veszteségek ntáai bú, mik olly könnyen megfoszthatják az életet minden becsétől stb. Ezek közoi egy sem érintetik. Migrtiíx €tém»r. (Vége kirelkraik.) M a üttet' ismert etéte. tv*,. » Most már az én magyarázatom után minden előzményt és következőt értek Hamlet' characterében ; — hogy felszólítja a' színészeket, a' színjáték közben magáról megfeledkezik, 's még sem használja az alkalmat, midőn a' király' lelkiösmerete magát elárulá. — Azt Imádkozva lelvén újra fél az elhatározó lépésiül, 's inkább egy nem emberi boszút gondol ki, csakhogy a' halasztásra ismét egy új kifogása legyen maga előli. Anyjánál neki ereszti haragja' dühéi; a' lélek újra inti, de ö, a' minden szilárdságra képtelen, Angliába engedi magát küldetni. I»olonins mintegy véletlenül esett el; ennek halála olly kevéssé iragirai'), hogy csaknem némi bohózatos vegyülete van. Hamlet áljában rsndaképen megmenekszik ; visszajo s drága idejét arra vesztegeti, ht>gy a' temetőben búskedélylyel bölcselkedik, élctnnalmát ünnepelve. Hiúsága- 's érzetétől az elfeledkezesig ragadtalik Laertes ellen. Párvitára szólíiutvan késik, sejtésektől banyatik; újra fontolgatja mi szorongató az életmerény, '» még is mi kevésre becsülendő az élet. így megy elébe saját, és a király' végvesztének. Az éleinek ezen megvetése, a' legféllékenyebb hozzáragaazkodassal egybekötve, bélyegzi Hamletet legtöbb jeleneseiben: ez Ismertető jele mind azon kedélyeknek, mellyek szerint gőg, 's gyötrő érzelmek miatt az ittlét' fris éberségét hányatás által nyugodt biztos állásukat elveszték. Hamletnek ezen komor . lényében minden szenvedély sötéten mutatkozik ; boszú, harag , álnokság, irigység rémesen tódulnak elő, de érzés, elmésség, izlés, ismeretek, és személyi nemesség által viszont annyira szelídítve, hogy ezen *) (Saas Eanara ellenl.ee »' ma' eryik ledragieaibb •ill***laaek larlj* Pvloaiaa' balalál, mial *rt*llee*t. £ c.