Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

szerével Pukánszkyné Kádár Jolán egy tanulmányából és szórt adatokból tudunk; iratanyaguk a Nemzeti Szinház levéltárával együtt elpusztult. /Pukánszkyné: A drámábiráló bizottság

. ItK 1939. 6-16. és 123-35./ Igy nem tudjuk pontosan, Egressy mióta vett részt a testület munkájában, 1845 januárjától bizonyosan. Rendezői naplójának bejegyzései szerint /1846.jun.21., szept. 14,, 17./ egyike volt legfárasztóbb színházi feladatainak; 1848. ápr. 1-től felmentését is kérte e munka alól. /L. Esztegár Lászlót Adalékok Bajza József színházigazgatói műkö déséhez

. ItK 1901.487./ Tárgyi magyarázatok Cim Judith - Czakó Zsigmond tragédiája később - cenzori közbelépésre - a Leona cimet kapta: a nevek átírása és a cselekmény áthelyezése a XIII. századba és Bizánc környékére, gyengitette a darab időszerűségének hatását. 5 felv. - A dráma tulajdonképpen négyfelvonásos, előjátékkal. Sugókönyvében /OSZK Színháztörténeti Tár, N.Sz. L. 65./, első kiadásában /Pest 1850/ és a korabeli szlnlapokon is igy szerepel a felvonások száma. 1846. májusban - A bemutatóra 1846. aug. 17-én került sor. 88/7 A mi közönségünk - Egressy tapasztalt jósnak bizonyult: a Leona összesen 6 előadást ért meg a Nemzeti Színházban. 88/8 a legnehezebb feladatok egyike - Ebben is igaza lett. Bár a legjobb szinészek - Egressy, Lendvay, Laborfalvy, Lendvayné - játszottak benne, főleg a nők nem találták meg mindig szokatlan feladatukhoz a kellő eszközöket. Lendvayné "galvanizált állapotra mutató rángásai", Láborfalvy "f elsikoltgatásai" nagy hatást tettek ugyan, de tapsot nem arattak. /Életképek 1846. aug. 22./