Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

• SZINHÁZÜGYÜNK ÉS.SZIGLIGETI Megjelent: Honderű 1844. márc. 22. A Nemzeti Szinház 1844. márc. 9-én mutatta be Szigligeti Ede második népszínművét, a Két pisztoly

t, a Szökött katonáh

oz hasonló sikerrel. A cikk megjelenésének estéjén már a hatodik előadást láthatta a közönség. A Párizsból betegen hazaérkezett Egressy februárban kapta kézhez Szigligetitől annak két kéziratát: A Két pisztoly

t és a Gritti

t. Mindkettőről levélben mondta el véleményét /vö. Egressy Galambos Gábor emléke

, 108./. A kettő közül a nép-, szinmüvet tartotta jobbnak és ekkor Ígérte meg: "Tartozást érzek magamban azon gondolatimat, miket 'Két pisztoly'-od támaszta bennem, nyilvánosan is elmondani." Cikkünk, melybe Egressy beledolgozta a két magánlevél legfontosabb gondolatait, kapcsolódik a népszínmű körül kialakult sajtóvitához. A kortársak felismerték, hogy uj szinjátéktipus jelentkezett, s azt szépészeti vagy politikai szempontból értékelni igyekeztek. Egressy felsőfokú jelzőkben bővelkedő irása radikális álláspontot képvisel; a liberális véleményt Toldy Ferenc fejtette ki /

Irodalmi levél

. Életképek 1844. I.félév. 10.sz./, a konzervatív nézeteknek pedig Császár Ferenc adott hangot: Gondolat-töredékek a divatos magyar népszínművekről

. Életképek 1844. I.félév 9-10.sz. Tárgyi magyarázatok 73/18 Non minor est. M - Nem kisebb a keresett erény, ha azt megvalósulni látjuk. 73/17 Tősgyökeres nemzetiség, tiszta művészet és nagy kö zönség - Már februári magánlevelében üdvözölte Szigligetit az első kettő okán /i.h.105./, ott harmadikként a cenzúra kijátszását látta Szigligeti érdemének.