Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

38/11./10 főszenvedélye a honszeretet - Henszlmann véleménye ettől eltér; szerinte Coriolanus jelleme a következő összetevőkből magyarázható: "nemes és nagyszerű erényeinek öntudata", "szenvedélyesség" és humor. A bemutatón az első kettőt Sgressy meg is vaiósitotta, "bár azokról értekezésében nem igen tesz is emlitést", a humort azonban hiányolta. /Regélő Pesti Divatlap 1842. jan. 29./ 38/11./40 quod erat demostrandum - amit be kellett bizonyítani 38/11./45 az asszonyiság - Egressy ennek maradéktalan megvalósítását csak a párizsi színpadokon láthatta, vö. Egressy Galambos Gábor emléke

. 85. Volumniát Laborfalvy Róza játszotta. 39/1./6 A bárgyú népegyéniség - Sgressy később, rendezőként is, fontosnak tartotta a dráma tömegjeleneteit, 1, rendezői naplójának 1846. jun. 21-i bejegyzéséti 39/1./8 öreg Menenius - Ez lett a dráma leghálásabb szerepe, Szentpétery Zsigmond számára. PÁRBESZÉD SZEBEKLÉBI ÉS EGRESSY GÁBOR KÖZÖTT, SZINÉSZETI DOLGOKRÓL Megjelent: Buda 1842., önálló röpiratban, 32 1. Azok a gyakorlati-szinészeti és esztétikai-világnézeti különbségek, amelyek Bajza és Sgressy között már korábban megvoltak* az operaháboru harcaiban időlegesen háttérbe szorultak. /A korábbi nézetkülönbségekre 1. a Javaslat a sr.inész

st ügyében és a Szinészeti stúdiumok jegyzeteit!/ Sgressy világnézeti fejlődéséről, színészi kísérletezéséről, amely egybeesett a Nemzeti Szinház legrosszabb éveivel és Bajza nézeteinek megmerevedésével, a bevezető tanulmányban részletesebben szóltunk. A Párbeszéd... cikkek sorozatéban megvívott, nyílt polémiájuk utolsó darabja, k vita menete a kö-