Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)
rintette a Hamburgi Dramaturgiáb an./ Toldy Ferenc után /Atbenaeum I838. jan. 14./ Sgressy a közkeletű tükör-metafora továbbépítésével kisérelte meg a szinjátéktipus megragadását. Szó szerint azonos Vahot megfogalmazása is: "Az opera korcs kinöyés a .művészetek nagy s nemes törzsfáján..." /i.m. 18-9./ Egressyék véleménye hevett álláspont lett, hivatkozott ré. Greguss Ákos: A szemészet a- lapvonalai . Bp. 1849.94. 25/1./48 sublimitást - átszellemültséget 25/II./10 Talma - T., François-Joseph /1736-1826/, hires francia szinész, aki elsősorban a klasszikus tragédiák férfi főszerepeiben aratott sikereket. 25/11./14 Rousseau - A nagy francia filozófus és iró /17121778/ zeneelmélettel és komponálással is foglalkozott. Élete végén lett az opera, jelesül Gluck lelkes hive és csodálója. Egressy nyilván csak utóbbi álláspontjával találkozott. 25/11./42 chapeau-bas-k - rokokó kalapok 25/11./49 hangverseny-termekbe - Ismét Vahottal egyező megfogalmazás: i.m.20. 25/11./50 végkép elkülönzött - A külön operaház gondolata a drámapárt ismétlődő javaslata voit, vö. Vahot i.m.27. UTÓHANGOK A SZÍNÉSZEK ÉVDIJA FÖLÖTTI ZAJOKRA Megjelent: Athenaeum 1841. ápr. 4. A cikk egy hosszú, terjedelmes és többfelé ágazó sajtópolémia része; megértéséhez három motivumból kell kiindulnunk. Az egyik Egressy anyagi helyzete, amelyről a bevezető tanulma.nyban szóltunk, itt csupán az idevágó adatokra hivatkozunk. A férfiszinészek kortárs darabokban utcai ruhában játszottak, ehhez a szinháztói költségtérítést nem kaptak. Egressynek 1841-ben ez 516 váltóforint 30 krajcár kiadást jelentett