Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

Innentől Egressy már saját nézeteinek is hangot ad; a Tieckre történő további hivatkozásokat -pl. Kemble vagy Kean alakitásáról - mindig jelöli. A forditott részeknél tárgyi magyarázatainkban csak a megértéshez legszükségesebbeket jegyzeteljük. 9/II./52 Schlegel mesteri f orditásába - August Wilhelm Schlegelnek /1767-1345/, a német romantika egyik elméleti megalapozójának Hamlet-forditása 1810ben jelent meg először, I5/I./45 szalmaszálakot látunk osztogatni - A magyar szin^ padokon is ez volt az Ophéliák kedvelt játéka, Tóth Lőrinc már 1835-ben birálta /Rajzolatok 1825, nov, 5./1 de pl. Déryné Kolozsvárott még 1342-ben is igy alakitotta Opheliát. /Regélő Pesti Divatlap 1842. jun. 5-9./ I7/I./16 stb. - Tiecknél a III. Richárd és a 17. Henrik további példái szerepelnek. 20/11./50 Lőve genialis Hamletje - Egressy Pesten látta a Nemzeti Színházban, 1829t jul. 5-án. A monológ értelmezéséről pedig jul. 29-i személyes találkozásuk alkalmával beszélgettek. /OSZK Kézirattár, Pol.Hung.i754. 12. és 17.ff./ VÉGSZAVAM A DRAMA ELLENSÉGEIHEZ Megjelent; Athenaeum 1840. nov. 26. és 29, A XLI7/1840, tc. Pest vármegye színházát Nemzeti Színházzá emelte. /Szövegét 1, Pukánszkyné i.m, II, 156-40./ Minthogy kerettörvényről volt szó, a vármegyei választmány pedig az épitési adóságokkal megterhelt szinházat nem tudta egyhamar átadni, a műsor arányok kérdésében kialakult, immár két és fél éves vita, az operaháboru, most az igazgatás leendő mikéntjét feszegetve folytatódott.