Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

feledkezhetett meg Egressy a szinészvezetés abc-jének rögzítéséről. A IV.fv.l. jelenetében a királynő előszobájában társalgás folyik, amelybe Kent csupán a jelenet végén kapcsolódik egy súlyos mondattal: Kent Leicester Aubespine A IV.fv.6. jelenetében Leicester betör a királynőhöz, félbeszakítva az ott folyó párbeszédet: Leicester Erzsébet Burleigh 3 végül idézzünk fel egyet a rendező Egressy ritkán dokumentálható egyéni leleményeiből. Az V.fv.6. jelenetében, a vérpadra induló Mária búcsújánál az eredeti szerzői utasitás szerint a jelenlevők két oldalra húzódnak. Egressy ehelyett aszimmetrikusan, a megszólítás sorrendjében helyezte el őket, mintegy megmozdítva a tablós elrendezést, akárcsak a követfogadás második változatánál tettet nők Az már nem Egressy rendezői gyakorlatára, hanem a korizlésre jellemző, hogy a dráma az V.fv.10. jelenetével végződött, a szinpadi halállal, elhagyva a 11. jelenetet, Erzsébet magányos bünhödésének perceit. /Ugyanigy, a fiatalok halálával végződött ekkoriban a Rómeó és Julia is: Életképek. 134?. apr. Bajza József aligazgató felhívására válaszul, Egressy Gábor 1648 januárjában közölte feltételeit, amelyekkel áprilisban, szerződése lejártával, három évre újra-a Nemzeti Szinház