Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

- Eegélő Pesti Divatlap /szerk. Garay János/, 1844. jan. 14.; Franczia színészetről /in: Egressy Galambos Gábor emléke

. 80-5./ - Regélő Pesti Divatlap, 1844. febr. 25.: Franczia szinészet /in: i.h.86-90./ - Pesti Divatlap /szerk.» Vahot Imre/, 1844. jul, harmadik hetében; Párisi jegyzeteimből /Januárban 1844

./ Ra chel

/in» uo. 92-94./ Egressy Párizsban több gondolatkörben keresett igazolást saját nézeteire: "Még otthon tudtam, hogy felfogásom a színészetről e hazában óriási tekintély által lesz igazolva." A francia tanulmányút ezért több a bécsi kirándulásoknál. A szinház és a szinészmesterség társadalmi megbecsülésének ügyében szerzett tapasztalatok azért érdekesek, mert Egressy ekkori megfogalmazásaiban szemléletesen különült el a gondolkodásának alaprétegét adó liberális felfogás és az ezen túllépő, azt kiegészítő radikális eszmevilág. Az előbbihez tartozott a szinészet nyelvművelő és erkölcsnemesitő funkciója, amelyet változatlanul vallott /i.h. 81. és 95./. A nyelvmüvelés, az eredeti drámairodalom pártolása és az erkölcsnemesités Egressynól azonban egy közvetlen politikai célnak rendelődik alá, s ez a polgári szabadság gondolata, ügy is mondhatnánk, a célból eszköz lett. Ilyen értelemben állitotta szembe a német nyelvterület színházművészetét a franciával. Ez a Párizsban megerősödött radikális felfogás azután vörös fonálként húzódott végig, 1848-ig, Egressy elméleti munkásságában: - Szinház és nemzet

. Pesti Hirlap 1846. dec. 10-24. /6 folytatásban/; kötetbem Egressy Galambos Gábor emléke

. 109-39. - A művészet szabadsága

. Életképek 1847. jan. 2-30. /öt folytatásban/ ; részletesen elemezte Tamás Anna: Az É— letképek /1846-48/, Irodalomtörténeti Füzetek 68. Bp. 1970. 107-11.